Danibaba egyre ügyesebb. Napról napra csak tátom a számat, pedig ezeket már egyszer átéltem Tominál, de valahogy most nem fogtam még fel, hogy Dani is nagyfiú már. Nekem azt hiszem mindig is picibaba marad :-) Már ügyesen jön velem ha fogom az egyik kezét, próbálkozik lépésekkel egyedül, integet, tapsol, rámutat a könyvben a dolgokra, állandóan táncol még akkor is, ha csak éneklek, a kezét vagy bármi tárgyat a füléhez tesz és utánoz mintha telefonálna. Iszonyat erőszakos, ha kajáról van szó. Folyamatosan enne. Már gondoltam arra is, hogy tölcsért kötök a szájába és egész nap csak öntöm :-) Bár nehéz lenne, mert már régen nem eszik pépeseket. Mindent eszik mait mi is. Kedvence a székelykáposzta. Sokat nevet és próbál énekelni is, Dúdolgat. Édes. olyankor mindig meg akarom zabálni. A mimikákkal sincs gond. olyan pofákat képes vágni, hogy lemegyek tőle hídba. Imád autózni. Csak mászik és tologat. Van egy játékhordókészlete ami egy nagy egy közepes egy kisebb és egy picike. Szépen szétszedi aztán egymásba illeszti. Olyan ügyes, nem is gondoltam volna.

Lassan egyre többet beszél és a beszólásain néha fogom a hasam!

Ha kér valamit akkor azt mondja kééééérsz! Na valamelyik reggel meglátta a hűtőben, hogy van BOCI CSOKI! Erre elkiáltotta magát!

Ajja, búúúúúúúú csoki jeeeeeeeee kéérsz! Azt hittem rosszúl hallok. Szerinte létezik télapó néni is. Az pedig nem más mint a pipó bácsi néni :-)

Összeroppantotta a kezével a télapócsokiját véletlen. Erre azt mondta. Pipó bácsi beteg, eltört a háta :-)

Bármit csinálok neki a válasza az, hogy jó köszi :-) Úgy köszön el az apjától reggel, hogy sziiiiiiiiiiiia apa, puszi jóóóóóóóóó. Ez a jó a végén annyit jelent, jó legyél :-)

Lefekszik amikor fáradt és mondja: ajja tente simi simi hátam! :-)

Hirtelen most ezek jutottak eszembe, de tuti van még bőven belőle. Ja még annyi. Amikor a Danit hintáztatom mindig megmondom neki, hogy én lököm te nem! Erre már csak veszem elő a hintát, már a kis ujjával fenyeget engem, hogy én lököm te nem és közben magára mutogat én képpen :-)

Sok mindent tudnék írni, de nem tudom mire is jut idóm. Egyenlőre elég betegek vagyunk. A gyerekek már kifele jönnek belőle én meg a közepén tartok. De a lényegen nem változtat, a kisfiaim napról napra ügyesebbek. Kezdem Danival. 10 hónapos a drágám, már megy a bútorok mentén, lehajol, legugól, próbál egyedül állni, gagyog össze vissza, ha kérdezem válaszol a maga kis nyelvén. imád bujócskázni és szeret hozzám bújni. Ha egy rövid ideig nem lát elkezd keservesen keresni és szorosan megölel ha megtalál. Még mindig fél a porszívótól :-) Kockákat egymásra pakol, dobozba ki be pakol, ha kérek tőle valamit odajön és odaadja, integet tapsol és szokott dúdolni is ha éneklek nekik. Imádja a Tomit úgy néz rá mint egy Istenre. Pancsolni nagyon szeret, viszont az öltözködés neki se tartozik a kecvencei közé. A pocakját meg egyenesen imádja. Mit is mondhatnék, paramétereiben pont akkora mint Tomi 1 évesen volt. 76 cm és 10 kg :-)

Tomi: hát ő egyre rosszabb ahogy az idő múlik. Jelenleg járok vele a Heimpálba egy kurzusra, amit csak antialkoholista klubb-nak hívok. Körbeülünk, a gyerekek bennt játszanak mi meg kérdezünk a dokiktól. Sajnos megfelelő válasazt még nem sikerült adniuk, de remélem lesz megoldás a problémánkra. Mostanában, nem csak lökdös és verekszik, hanem mindenért iszonyat hangeről elkezd vonyítani mint egy nem is tudom mi. Nyuszika szindrómába szenved a drágám. Én sajnos már nem annyira tudom ezt elviselni, mert valahogy belefáradtam már az egészbe. De mindezek mellett egy tündér is tud lenni. Ha kérem és van kedve összepakol. Szépen elkezdett beszélni már nagyon nagy a szókincse. Tud bukfencezni, fejenállni, páros lábon ugrálni, formákat berakja a megfelelő helyre, rajzol, gyurmázik és imád a konyhában tüsténtkedni. A felmosót rendszerint elcseni és keni vele a parkettát. A porszívót ha kész a takarítás a helyére teszi és elvárja a dícséretet. A bilizéssel sehogy sem állunk. A wc-n csak sírni lehet :-) Imád egyedül menni bárhová és nem viseli el, ha a kezét megfogom séta közben.

És pár szó ami vicces:

Télapó: Pipó bácsi

Fáj: Bái

Másik: Máó

Joghurt: Jogu

Pimpong: Pipa

Cápa: páca

Dani: Daisz

Hirtelen ezek ezek jutottak eszembe. A többi szó már szép és érthető.

Ezt is megértük. A kisfiam már nagyfiú lett. immáron 2 éves. Igaz sok minden nem változott, de legalább látom, hogy nő és fejlődik. Egyre okosabb ügyesebb találékonyabb. A viselkedése nem változott. Továbbra is sokat rosszalkodik, harap, lökdös, verekszik és csak olyan dolgokat csinál, ami tilos. Sokszor bántja a Danit is, pedig nagyon szeretik egymást. Remélem ez az időszak is elmúlik hamarosan, mert kezdek idegileg nagyok kikészülni. Tomika egyre több szót mond, illetve próbál utánozni. Sokszor tőszavak összerakásából megérteti magát. És tud páros lábon ugrálni már régóta nagyon ügyesen tud bukfencezni előrefele, most tanítom neki hátra. Vége lett a babakocsis időszakának. eladtam a tesó kocsit és vettünk egy szimplát+ egy tesófellépőt. Remélem, hamar hozzászokik, hogy már nincs kényelem bizony keményen sétálni kell. És mivel már nagyfiú eladtam tegnap a rácsos ágyát is és kapott egy igazi nagyfiús gyerekágyat. Hiába a gyerekek csak nőnek.

Dani is nő. Ő is egyre ügyesebb és rafináltabb. sokszor Tomit akarja utánozni. Például már megtanulta, hogy kell ajtót csapkodni, le tudja szedni a hűtő mágnest a hűtőről, tudja nyitogatni a kenyértartót, felismeri a méhecskét a mesekönyvben, egyre többet gagyarászik, áll, bútorok mentén lépkedve megy, tárgyakba kapaszkodva azokat tolja maga előtt és megy utána, tud tapsolni és még mindig nagy zabagép. Azt hiszem, ez sosem múlik majd el nála. És van már egy foga bal lent. Mostanában nehéz éjjeleink vannak. sokat nyűgösködik, felkel, nem hajlandó visszaaludni. Én már zombi vagyok miatta, de tudom elmúlik majd, Tominak is volt ilyen pár hónapja. Dani az ujjait jól használja, csipked vele, felvesz tárgyakat a földről szépen.

Tomi 89 cm és 13,70 kg Dani 75 cm és 9,50 kg

Történt velünk egy kis tragédia, de már túl vagyunk rajta Végre itthon vagyunk. A történet annyi, hogy szeptember 13-án hétfőn délután megsimogattam Dani fejét és a jobb oldalán az egész hallántékán egy hatalmas dudor volt. Semmi színe, semmi sérülés. Gondoltam valami pukli, gyorsan hoztam jégakut és lenyomtam neki vele. Valamennyire lesimult, de úgy gondoltam, ha valamit észlelek nála estére beviszem az ügyeletre. Mivel nem volt semmi baja, nem vittem sehova. Kedd reggel elmentem a gyerekekkel a tescoba gyalog és gondoltam hazafele beugrok a házidokihoz, hogy ránézzen, mert reggelre a pukli már puha volt. Kicsit idegesített, hogy mitől ilyen. A dokinő azt mondta, ez hematoma és ő nem tud megállapítani így semmit, vigyem be a heimpálba a sebészetre nézessem meg. Hát kicsit vacilláltam rajta, hogy bevigyem e, mert egyedül voltam, két gyerek, tesó babakocsi, hogy tömeg közlekedjek. A barátnőm Betty kísért el, de tudni kell neki is van egy 8 hónapos fia. A Heimpálba a sebész megfogta Dani fejét és rávágta, anyuka ez koponyatörés innen már nem mennek sehova. Vigyem fel a röntgenbe és vigyem vissza a leletet. Hát erős anya ide vagy oda elbőgtem magam. A Röntgenben kiderült, hogy koponyatörés van tényleg. A doki mondta kell egy ct is, hogy kizárjuk a belső hematomát és egyéb elváltozásokat. A ct viszont altatva kell, az altatáshoz pedig éhgyomor. Így Dani reggel 9 től nem evett semmit és a ct délután 4-kor volt. Közben mindenkinek telefonálgattam, hogy valaki vigye el Tomit, mert nem mehetek már haza, és nincs nálam a táskámon kívül semmi. Mondanom se kell senki sem ért rá, de végül apumat el tudtam érni, és bejött érte. Daninak közben bekötötték az infúziót. Én gonosz anya elfelejtettem szólni, hogy a Dani nem cumizik csak a jobb kezén a két ujját. Természetesen a jobb kezébe kötötték a tűt. Mondanom se kell Így Dani csak őrjöngött és aludni egész nap nem aludt. A ct eredménye negatív lett. Így nem tudtak eldönteni semmit, de legalább tudtuk, hogy befele nem növekszik semmi. Közben Betty felment hozzánk, összecsomagolt nekem és Daninak cuccokat, Tomit útjára indította Apuékhoz és a férje behozta hozzám a csomagot. Ezután a mentő elszállított minket a Madarász utcai kórházba mert az volt az ügyeletes. Hiába könyörögtem a Heimpálba, hogy nekem az közelebb van és hiába nem ügyeletes had maradjunk ott, nem engedték, Így a Madarászba töltöttük a hetet. Dani mindenféle vizsgálaton átesett és minden jó lett, így ma hazaengedtek. Látta őt ideggyógyász, fül orr gégész, szemorvos. A korházban is remekül érezte magát, egész nap kézben volt. Csak nekem volt ez a dolog kissé fárasztó. A lelkemre kötötték, hogy mostantól pár hónapig hímes tojásként bánjak vele.
Hogy mi történt? Nem tudom. Ciki nem ciki, mindenkinek ezt kell mondjam mert ez az igazság. 2 lehetőség van. Vagy Tomi fellökte és fejbe vágta, vagy elesett a kiságyba és beverte a rácsba a fejét. Csak azt nem értem, hogy ha valakinek a fejét egy olyan hatalmas ütés éri amitől koponyatörése lesz, szerintem annak eszméletvesztés, ájulás, émelygés, szédülés stb. jeleinek lenni kellett volna. Így most a kefét rágom de hiába, soha nem jövök rá mi történt. Dani nem változott se akkor se most. Élénk, vidám, nem zavart jó étvágyú. Ez most a lényeg.
Amiket pedig a kórházban láttam balesetes gyerekeket, nem kívánom senkinek.Egyik nap  egész éjjel együtt bőgtem egy 11 hónapos kisfiúval.

Tomi a mamánál nagyon jól érezte magát és igazán boldog volt amikor hazajöttünk. Dani azóta hisztis, mert megszokta a kézben létet, de remélem hamarosan leszokik róla. Egyébként, vidám, nevetgél, próbál tapsolni, vicsorog :-) Szépen feláll bárhol, és lépked a bútorok mentén. Nagy zabagép. Ahányszor kaját lát annyiszor eszik. Hihetetlen. Előbb fog gurulni mint járni :-)

Tomi nem változik. szeleburdi, változékony mint az időjárás, gonoszkodik és ismét elkezdett harapni. Viszont egyre több szót próbál mondani. Gitár: itár, Gyújtó: újó, Mondja az állathangokat: kot kot, háp háp, miáú.

Danika már augusztus 2. óta mászik, és augusztus 13. óta felül magától. Annyira édes, egyfolytában csak ezt gyakorolja. Állandóan követ és kéri a kezemet, mert akkor megkapaszkodik és feláll. Még nagyon ingog, de őt ez nem érdekli és csak csinálja. Tomi pedig egyre jobban benne van a dac korszakban. Engem semmibe vesz, bármit mondok kinevet és csakazértis csinálja. Hiába ülök le vele játszani. Remélem hamar vége lesz ennek az időszaknak, mert kezdem azt hinni, hogy megbolondulok. Egyébként nagyon szeretik egymást. Dani amikor meglátja Tomit, minden bánatát elfelejti, hangosan örül neki és már mászik is hozzá. De ez fordítva is igaz. Amint hallja Tomi, hogy a Dani felébredt, már rohan a szobához, megy be hozzá és egyből szeretgeti. Ezt nagyon jó látni.

Sok minden történt velünk mostanában. Az én apró fiacskáim egyre ügyesebbek. Dani már augusztus 2. óta rendesen mászik, Tomi pedig elkezdett beszélni. Na ezt nem úgy értem, hogy mondatokban és folyamatosan, de próbálkozik. Írok egy két példát: csoki (kokíí) kuki ( koko) sültcsirke (kot-kot) apa (apapa) papa(papa) mama (mama) baba (baba) Cica (mííííííííí) Bárány (be) kakaó (kaka) Hirtelen ennyi jutott eszembe. És mostanában mielőtt kakilnia vagy pukiznia kéne, odanyúl a pelenkához, mintha jelezné, hogy lesz valami. Persze a bili még mindig nem a barátunk, no de lesz ez még így se! Danika meg szépen mászik, teszi egyik lábát a másik után. Írtó édes, de amilyen ügyes olyan hisztis türelmetlen, éhenkórász és akaratos:-) Két hét múlva augusztus 29-én lesz a keresztelője. Már nagyon várom!

Elég rég írtam, de lássuk be nincs időm semmire. Voltunk nyaralni a fiúkkal Balatonvilágoson. Nagyon elfáradtam. Talán jobban mintha egyedül itthon lettem volna velük. Gyerekekkel a nyaralás fárasztó, de fantasztikus élmény. A Balaton 29-30 fokos volt, így ki se lehetett belőle őket szedni. Nagyon élvezték a vizet. Dani is az úszógumijában ugrált, Tomi meg minden segédeszköz nélkül. Sokat szaladgált és rosszalkodott, Dani meg kúszott mászott mindenütt. Éjjel hol az egyik, hol a másik nem aludt. Az idő tökéletes volt, végig kánikula és egy csepp eső sem esett.

Danika egyre ügyesebb. Ma reggel már rendesen négykézláb próbált odébb menni. ezt azért mondom mert eddig négykézláb ugrált. Nagyon szeret az oladlára dölve támaszkodva játszani , nézelődni. Hogy mekkora lehet azt nem tudom, majd jövőhéten elmegyünk a védőnénihez és kiderül.

Tomi egyre szebben mondja, hogy : mama, papa, apa. ezek most a slágerek. Egyébként idézem őt:

mamamama, papapa, apaapa, hitta(hinta), ijóijó(ninó), hóóóóó(hol van?) pápá, babababa, jó,

Hirtelen ennyi jutott eszembe

Büszke vagyok nagyon. Igen BÜSZKE!

Minden tegnap előtt kezdődött. Tominak poénból mondtam este amikor már nagyon nyafizott, hogy menjen aludni. Ő hátrament a szobájába. Túl nagy volt a csend így utána mentem. ami ott várt rám az kész csoda! Tomi az ágyába feküdt és éppen aludni készült. Mindehez tudni kell, hogy rácsos kombi kiságya van. Ő bemászott. Na itt kezdődött a probléma. Kisfiam rájött, hogy ő bármikor bárhova ki be tud mászkálni. Rá kellett döbbenem, hogy többet sehova nem tudom majd bezárni, lőttek a nyugodt takarításoknak stb.. Az utazóágy se akadály többé, se járóka semmi. Danihoz megtiltottam neki, hopgy bemásszon, remélem be is tartja majd. Erre ma délelött már nagyon nyafogott, de nem engedtem be játszani a szobájába, mert Dani éppen ott aludt a saját ágyába. Amikor Dani felkelt kinyitottam az ajtót és kihoztam etetni. erre Tomi bement a telefonommal. Mire Danit megetettem hátramentem ránézni, és a drágám az ágyába BETAKARÓZVA ölelve a telefonom édesen aludt! A mellem dagad a büszkeségtől. Látom a gyerekek is felnőnek és okosodnak. Többé már nem kisbaba Tomi! ezt most már nekem is be kell látnom!

Dani pedig négykézlkáb áll és elkezdett ugrálni mint annó Tomi. 1-2 hét és mászni fog. És a legszebb, hogy ma délelött óta oldalt támaszkodva felül magától. Hihetetlen, hogy repül az idő, a gyerekek csak nőnek fejlődnek én meg panaszkodok. Hát nincs mire. Van két tökéletes gyönyörű és eleven kisfiam, akiket soha semmi pénzért nem cserélnék le!

Az idő nem mondható éppen nyári időjárásnak. Lassan 2 hete nincs több mint 22 fok, esik az eső és fúj a szél. A lakás is lehült 22 fokra, amit ugyan annyira nem bánok, de 2 hét múlva megyünk nyaralni és jó lenne ha addigra jó idő lenne. A fiúk meg kikészítenek engem idegileg. Azt hiszem lassan kéne valamit csinálnom, mert megbolondulok. Dani új szokása kb 3 hete, hogy eszik alszik és ha ébren van akkor csak kiabál. De mint akit nyúznak. Konkrét baja nincs, mert ha felveszem akkor elhallgat. De erre nem szoktatom rá, remélem hamar rájön, hogy a kiabálással nem ér el nálam sokat. Most éppen alszik. A másik meg az, hogy őt nem lehet ringatni, simogatni. Ő csak úgy hajlandó elaludni ha alvás előtt minimum 40 percet torka szakadtából ordít. És nem csak este. Könny nem jön egy csepp se a szemeiből. Így fárasztja le magát, hogy kellő képpen el tudjon aludni. Eközben Tominál egyre jobban előjön a dackorszak. Mostanra már visszatért a harapás is. Ha ő kéket kér és és zöldet adok akkor kitör a balhé. Sikít, földhöz vágja magát, örjöng, toporzékol, verekszi, és harap. Mindegy hol vagyunk, mindegy mit csinálunk ő előadja magát. És ez nem 1-2 alkalommal fordul elő, hanem a nap nagy része ebből áll. Nyuszika szindrómában szenved. Soha semmi se jó. Elkezdett az ételek terén válogatni is, pedig ő nagyon jó evő volt. A szemüvegét szinte hetente lehet csináltatni. Szóval nagyon kivagyok. Vagy egyszerre kiabálnak, vagy felváltva. A lényeg, hogy a nap egészében csupán éjjel van pár órám míg csend van, egyébként hol az egyik, hol a másik ordít, legtöbbször ok nélkül. A gyomoridegtől már lassan enni sem tudok. Újra cigizek, mint régen. Másképp nem tudom elviselni a dolgot, de így is nehezen.

Egyébként minden rendben, mindenki egészséges és ez a legnagyobb kincs! Majd csak lesz valahogy, majd csak túléljük a dolgot.

Nagyon meleg van. Szó szerint kánikula. Itthon a lakásban is 30 fok van. A gyerekek nagyon nehezen viselik. Főleg Dani. Tomi pedig napról napra egyre hisztisebb. Már idegileg alig bírom. Ő nem eleven, hanem nagyon rossz! De szó szerint. Sikít, örjöng, hisztizik, verekszik...

Dani pedig egyre ügyesebb. Forog hasról hátra, hátról hasra, odakúszik az ágyon ahova akar. Egyik kezéből a másikba átveszi a játékokat. Minden érdekli és mindent megkostól :-) A kanállal való evéssel még hadilábon áll, de majd belejön egyszer. Már 7750 gramm és 67 cm. Az utolsó oltást amit most megkapott kicsit megviselte. A hőség is közrejátszott, de szegénykémnek 38,5 volt a láza. Sikeresen túlvészeltük ezt is. A lehető legtöbb időt a játszón töltjük jelenleg árnyékos fák alatt :-)

Nem is tudom hol kezdjem. Kezdem ott, hogy pünkösd hétfőn elvittük a gyerekeket az állatkertbe. Nagyon ügyesen viselkedtek. egy hiszti nem volt egész nap. Dani végig aludt, tomi nézelődött játszott. BKV-val mentünk, mert mért ne alapon. Nagyon élveztük mi is és Tomi is. Voltunk HÉV-en, Busz-on, Villamoson, Trolin, Kisföldalatti-n. Az állatok mind kint voltak, az idő csodálatos volt. Utána hazafele még egy nagy játszóterezés. Hát mit ne mondjak este senkit se kellett altatni :-) Sajnos utána következett a fekete leves. Következő héten még nem volt semmi gond, itthon elvoltunk játszottunk. Egyik napról a másikra május 31-én beteg lettem. De szószerint egyik percről a másikra. Mint gyanítottam bekaptam azt a fránya Calici vírust. eleinte azt hittem gyomorrontás, de mivel az nem jár magas lázzal, így elvetettem az ötletet. Utánanéztem a neten a tüneteknek és a betegség lefolyásának és beigazolódott a legelső gyanum.

Állandó 39 fokos láz, semmivel sem vihető 38 fok alá.

Egyedül itthon 2 picivel,segítség napközben nuku.

Wc látogatása elég sűrűn. Hol alul hol felül....

A Wc fertőtlenítése minden esemény után,
Fertőtlenítős szappannal kézmosás utána száraz kézfertőtlenítés
Szájmaszk viselése
Keserű tea ivása
Evés nuku
Hasfogó szedése amit szoptatás alatt is lehet

Eredmény:
1 nap alatt lepucolódtam
Már nem hányok, nincs hasmenésem, nincs lázam
Calici vírus kiirtva.
Anyatej elapadva.....

Most a feladat:
Lakás fertőtlenítése teljesen
Tejem visszahozása minden erőmmel
Laktoherb tea naponta literszámra
Óránként cici fejés
Dani minden kajánál cicire téve + pótlás
Sokat pihenni

Mindemellett:
főzni
mosni mert ugye az mindig van
Tomit kielégíteni:-))))))))))
Danit is, mert egyre több van neki igényből.....

De a jó hír, hogy senki nem kapta el, csak én szenvedtem mint a kutya....
És hivatalosan is tegnap estétől a fiúk egy szobába kerültek. Mert mért ne alapon átrendeztem a gyerekszobát is tegnap :-))))))))))))))))

Az idő csak rohan, meg nem áll soha.... Gyermekeim fejlődnek, nőnek, okosodnak, rosszalkodnak....

Tegnap voltam a doki néninél és mindkét fiú megkapta az oltását. Dani a 3 hónaposat, Tomi a 18 hónaposat + pevenar ismétlőt. Volt nagy ordítás, de hamar túlvoltunk rajta. Mivel szakadt az eső és a babakocsihoz nincs esővédő, apa elvitt minket, így volt segítségem is. Dani jól viselte, de Tomi egész este sántított a jobb lábára. Szegénykém, biztos fájt neki az izom amibe adták a szurit. Danika 64 cm és 6950 gramm. Hát nem mondom, hogy éhezik :-) Én minden erőmmel azon vagyok, hogy a tejem megmaradjon, de sajnos folyamatosan kevesebb. Tegnap pl alig volt, ma nincs gond. Pihenni nem sok időm jut, de amint adódik kihasználom. Sokat vagyunk továbbra is szabad levegőn. Dani kezdi utálni a babakocsit ha ébren van, mert ott nem történik számára semmi érdekes. És május 10-én 3 napja megvolt élete első igazi baba kacaja. Annyira édes volt. A sok nyáltól ami még a szájában volt nevetés közben fulldoklott. Azt hittem megzabálom. az tetszett neki annyira, hogy a könyv amit a fejemre tettem leesett. Ő 3 hónapos és 15 napos volt az első igazi kacajnál, Tomi 3 hónapos és 14 napos. Tehát szellemileg egyformán fejlődnek, De mozgásban Dani lustibb. Ő még nem forog, Tomi ilyenkor már igen. Viszont édesen visszamosolyog és dumál. Főleg amikor leteszem, hogy aludjon el, becsukja a szemét és addig magyaráz a kis újszülött csecsemő nyelvén, míg el nem alszik. Nagyon nagyon édes olyankor. Éjjel még mindig kel 1-2 alkalommal szopizni, nem úgy néz ki mint aki le akar szokni rüla. Pedig Tomi ilyenkor már este 7-től reggel 7-ig bírta. Talán azért mert ő nem szopizott és nem látta értelmét miért felkelni. Dani viszont élvezi, hogy magamhoz ölelem és úgy szopizik éjjel. De nem bánom. Engem nem zavar, én tudok tőle pihenni. Egyen csak ameddig tud és van rá lehetősége. Egyébként már kostólgatja az almát, barackot sütőtököt, és úgy látom nagyon szereti a pocakját. A pancsizást most kezdi igazán jobban élvezni. Szionte úszik a kádban úgy kalimpál, és sír ha kiveszem, hogy vége a fürdésnek.

Hát ismét itt vagyok és írnék, de Dani rákezdett... Na most mi legyen? kihozom ide és akkor remélem abbahagyja... nem hagyta.. meg kell etetnem...

Na kész is vagyok. Szóval. Elmúlt a picurkám is 3 hónapos. Repül az idő. Jelenleg 6500 gramm és 63 cm. Nagyon szépen fejlődik. Már néha elenged egy egy mosolyt nekem, különben elég komoly gyerek :-) Naponta 3x alszik, szépen eszik és jó kisbaba. A babakocsit nem szívleli, mert még nem lát ki és unatkozik menet közben. Kézben vagy kenguruban remekül elvan, persze csak akkor ha tele a pocak. Ma bírkanyírást tartottam és Dani megvállt ékes hajkölteményétől. Megzabálom, olyan cuki lett:-) Az esti rituálé még mindig megvan. A vacsin nem alszik el... 30 perc ölbeséta követi :-)

Tomika pedig szemüveges lett. Nagyon nehéz vele. Mindig leveszi, pedig jó lenne ha sokat hordaná. 83 cm és 12 kg a drágám. Tökéletes a súlya. Mostanában sokat játszóterezünk, amit mindhárman élvezünk. Apa meg folyton dolgozik. H-V-ig...... De ennek eredménye is van, el tudunk menni nyaralni. Alig várom már. Tomikának meg mostanában volt két nagy esése a játszón. Annyra de annyira megijedtem...

Tomi két akkorát esett a játszón múlthéten, hogy meg is halhatott volna. Először lecsúszott a csúszdán de menet közben megfordult és hasalt. Lába lefele feje felém. Ahogy leért a lába a gerince hátrafelé visszahajlott. Annyira megijedtem. el is törhetett volna. Utána egy pillanatra nem figyeltem, mert  Danit etettem. Közbe Tomi felmászott a csúszdára, megcsúszott a lába és a létra fokai között leesett. A tarkóját bevágta a lépcsőbe esés közben.... Na utána fogtam magam és hazajöttünk... Elegem lett....

És Tomi már 12,5 fogu :-) de ez a fogzási sorrend elég egyedi nála:-) És a legjobb, hogy már csomó baba jelet használ. pápá, telefon, tente, repülő, tök, dolgozni, puszidobás, ott

Dani húsvét után megkapta az oltásokat. Nem mondom, hogy nem sírt, de elviselhető volt és nem balhézott annyira. 5600 gramm és 60 cm. Hú és ez már 2 hete volt lassan. Úgy nő mint a bolondgomba. A mindennapjaink továbbra sem egyszerűek. Dani ugyanúgy rengeteget eszik, Tomi pedig egyre szemtelenebb. Délelőtt még elmegy valahogy a nap, de délután katasztrófa. Dani folyton bőg, soha nem jó neki semmi. Tomi meg nem akar aludni. Reggel 5-kor kel és este 8-ig van, hogy nem is alszik, van, hogy 1 órát. Dani már szépen tartja a fejét és kb 10 hetesen először megkaptam az igazi mosolyát is. Annyira édes volt. Most már nagyon figyel és visszabeszél. És a legszebb Tomi végre megszólat. Megkaptuk az első igazi szavát. Nagyon örülök neki, de kicsit csalódott is vagyok. A drágám, akiért gürizek nap mint nap, akinek elviselem a butaságait akit pelenkázok etetek, játszok vele, játszótérre hordom stb… kimondta, hogy APA! J

Ilyen szörnyű húsvéton még nem voltam túl. Kezdtük azzal, hogy tomi összeszedett valami nyavalyát, folyt az orra. erre másnap már én és az apja is betegek voltunk. Harmadnapon Dani is. miondenkinek folyik az orra, köhög, fáj a torka és még sorolhatnám. Tiszta betegek vagyunk. így nem mentünk sehova és nem is jött senki hozzánk. Holnap pedig Daninak kéne oltásra menni, de nem tudom, hogy a dokinő beoltja e, vagy csúsztatni kel. Majd elválik. Bár Daninak mintha már az orra se folyna annyira meg ő nem is köhög. Na majd kiderül ami beborúl. Egyébként jól vagyunk, csak a hisztik kezdenek az agyamra menni. sokszor ha 200-ig számolok az sem elég. Tomi kezd nagyon kihozni a sodromból. Ráadásul mindig egyszerre kezdenek rá a fejem meg szétrobban tőlük. Tominak hamarosan kibújnak a felső rágó és szemfogai. Érdekes ezek miatt éjjel nem szenved. Dani pedig szépen cicizik de a kis belesnek nem elég ám. Naponta egyszer legalább pótolnom kell. De nem baj, boldog vagyok így is, főleg, hogy a kis maszat elég cicifüggő ettől függetlenűl. És ma kapott egy cumisüveget amibe csipketeát főzök neki, hogy vitaminhoz jusson és ne csak egyen:-)

És akkor néhány friss kép rólunk

Nem egyszerű az élet az tuti. Két ekkora babával főleg. Kezdenek a mindennapjaim romokban heverni. Vagy Dani sír folyton, vagy Tomi hisztizik. Ha jól látom nem csak a felső 2 rágófoga jön hanem a bal felső szemfoga is. Most pedig valami nyavalyában szenved. Folyik az orra ezerrel és tegnap este lázas is volt. Most vagy csak valami vírus, vagy a foga, a fene se tudja. Egy biztos, sír ha kell ha nem. Nem enged orrot törölni, szívni. A hisztik a tetőpontra hágnak, miközben Dani is felébred ha végre sikerül kidönteni. Ritka pillanatok egyike. Tomival egyre nehezebb, kezdenek a hisztik eldurvulni. Ha valami nem tetszik akkor mindent földhöz vág ami a keze ügyébe akad. Ha nincs nála semmi akkor gyorsan keres földhözvágni valót, vagy megüt engem vagy földön hempereg. Tiszta dili. Dani pedig állandóan enne. A tápszerrel is ugyanazt csinálja mint a tejjel. 1- 1,5 óránként eszik. Már minden lehetőséget kipróbáltunk. A védőnő is tanácstalan már. Dani jelenleg 5500 gramm és 58 cm. 3 hét alatt 1 kg. Nem semmi. Felkötöm a gatyám, nyelek egyett és tovább lépek. Sajnos az ilyen sűrű etetések mellett bármit is csinálni és közben Tomival is érdemben foglalkozni nagyon kifáraszt. De én vállaltam, nem panaszkodom, teszem amit tennem kell. Egyszer csak felnőnek remélem. És most pár napig az unokahugom is itt vendégeskedett nálunk, mert a szülei elutaztak és valakinek rá is kellett vigyázni. Hát ki ha én nem? Na így zajlik az életünk most. Ráadásul Apának most bejött sok meló, így ő is alig lesz itthon. Kora reggel megy, késő este jön és hétvégén is melózik. Bele fogok bolondulni azt hiszem. Jó lenne nekem egy kis pihi.

Nem mondom, hogy egyszerűek a mindennapjaink. Egyre kevesebb időm van ezt a naplót is írni, így lehet felfüggesztem, de az is lehet, hogy csak havonta látogatom. A fiúk sokat fejlődtek, de még nem sok változás van itthon. tomi még mindig nem beszél, de egyre többet duruzsol és mutogatás közben is mondja már a magáét kínai nyelven. Danika egyre többet van ébren, figyel rám, de inkább sírás a vége a dolgoknak. szépen kinyomja magát és nem billeg közben a feje. Még nem mosolyog vissza és nem gagyog, de nem is siettetem. Tegnap venni kellett itthonra tápszert, mert úgy néz ki délutánonként kissé megcsappan a tejem a fáradságtól. De kitartok és igyekszem a tejemet serkenteni nem pedig átszokni a tápszerre. Anyagilag se mindegy, no meg kényelmi szempontból sem. Éjjel mennyivel jobb csak előkapni a cicit, mint tápot keverni, melegíteni utána mosogatni. Na meglátjuk mi lesz a dolog vége. Tomikával mostanában rengeteget járunk játszótérre. Élvezi a kis drágám, de még bele kell jönnie, hogy a gyerekeket nem bántjuk, nem döntjük hanyatt. Lassan észreveszi magát. Tegnap nagyokat csúszdáztunk. Nagyon élvezte a dolgot! Én kicsit fáradt vagyok, de nem panaszkodok, Éjjel mostanában Tomi alszik, Dani max 1-2 alkalommal kel. Nappal mikor Dani alszik, tomi sikít, ha Tomi alszik, Dani ordít… Mindig valakinek a száját be kell valamivel fogni, hogy a másik aludjon. Ok Tomi figyelmét simán terelem, de Dani száját csak cicivel lehet befogni J Néha úgy érzem annak a napnak sosem lesz vége és már kikészülök, néha meg megy minden simán. De jó lenne ha sosem lennék feszült mert az a tejnek nem tesz jót

Te sem akarsz kimaradni a legújabb pontgyűjtő őrületből?
Mit is kell tenned?
2010. 04. 01. -én hivatalosan is az útjára indul a programunk.
Nem kell mást tenned, csak elolvasni a Neked küldött
hirdetéseket. Naponta maximum 5-öt. Ha megteszed, pontokat
írunk Neked jóvá, amit beválthatsz az ajándékainkra.
Jelentkezz most, mert a 2010. március 31-ig regisztrálók
között kisorsolunk egy hosszú hétvégét 2 fő részére a Kék
Duna Wellness Hotelbe!
Regisztrálj most, nehogy kimaradj az első PONTERek közül!
A következő linken tudsz REGISZTRÁLNI:
http://www.ponter.hu/index.php?menu=belep&act=reg&code=d5d2c372aa

Telik az idő, de a tavasz csak nem akar megérkezni. Még most éjjel is esett az a fránya hó. A babákat meg rettenetesen megviseli ez az időjárás. Dani 1 hete nem bír magával. Én még nem láttam olyan babát, aki este fürdés után az anyukája cicijén vacsorázva nem alszik be. Hát Dani képes erre is. Szopi után még 1,5 órát képes ébren szenvedni. Ugyanis ahhoz még túl kicsi, hogy elfoglaljam, így csak sír. A hasa nem fáj és ha ringatom csendben van, de ő csak a cicin tudja magát elképzelni éber állapotban. Lassan veszek neki egy mű cicit. A súlya szépen gyarapszik. Heti 250-270 grammot hízik. Már 4500 gramm és 55 cm a drágám. Kis pufi lufi a feje. Amúgy nincs vele gond. Van, hogy éjjel 1x kel, de van, hogy 2x. Nem tudom, mitől függ. De legkésőbb este 9-kor már mindig sikerül ágynak döntenem, Tomi meg már 8-kor alszik. Viszont Tomi kezd kicsit kikészíteni. Őnagysága, nemhogy 1x alvásra tért át nappal, van, hogy egyáltalán nem alszik. Ilyenkor az idegeimre megy az állandó sikításával. És a legújabb szokása erőltetve nevetni, de valami förtelmes módon. Attól mindig a plafonra mászok, és természetesen mindig akkor csinálja, mikor Dani aludna, hogy felébredjen rá. De ezzel szemben imádja Danit. Mindig bújik hozzá, simogatja, szeretgeti. Velem ellentétben, akit mindig megharap és játékból ver. Jó lenne, ha erről már leszokna. Kicsit túl agresszív. Más gyerekekkel is csak úgy tudja elképzelni a játékot, ha bántja őket és mindezen jókat nevet. Mondjuk, nem azért csinálja, mert tudja, az a másiknak fáj, csupán játszik. Remélem ebből is kinövünk egyhamar. Nagyon várom már a jó időt, amikor kinn lehetünk egész nap a levegőn. Talán akkor minden könnyebb lesz. Talán. Ja és megjártuk a szemészetet. A nőci kitalálta, hogy Tominak +3-as szemüveget kell viselnie. Na mielőtt én kiváltom elviszem egy másik dokihoz is, nehogy olyat hordjon Tomi ami csak ront rajta. Április 22-re van időpontom. Remélem, ott rendesen kivizsgálják. De ha tényleg kell szemüveg neki, akkor gőzöm sincs, hogy hogyan fogom a fején tartani. Ez egy nagy kérdés teli kérdőjelekkel.

Elérkeztünk az első hónap végére és megkezdtük a 2 hónapunkat Danika életében. A gyermek még mindig édes és aranyos, de egyre többet van ébren nappal. Főleg délelőttönként. Ekkor nem bír elképzelni mást magának mint a cicit! Ha nem éhes akkor is. De kezdem kiismerni. Eszik böfizik, majd ébren van. ekkor játszok vele és Tomi is, mikor ismét nyügi akkor peluscsere és megy aludni. Ilyenkor cumi kell neki és a saját ágyában szépen elalszik egy idő után. Mondjuk míg elalszik van egy két cumipara amikor vissza kell neki adni mert elhagyja, de mindezek mellett mintagyerek. A hétvégén elég rossz volt, mert erős szeles idő volt, ami őt is és engem is keményen megviselt. De ma ismét minden a régi. Dani az egy hónapos mércén 4000 gramm és 54 cm. Szép teljesítmény tőlünk. Hason fekve ébren már 2-3 percig gyönyörűen tartja a fejét. Erősen kancsal ilyenkor mert fókuszálni próbál. Annyit nevetek rajta. Ma Tomi is kinevette. Nagyon cuki. Tominak meg kijött a két alsó rágófoga. Jobban mondva áttört! Remélem most már lassan nyugis éjjelek következnek majd. Én jól vagyok, tejem van bőven így Daninak nem kell tápszer. Tomi is édes szépen fejlődik és egyre komiszabb. Sokszor játssza a süketet és csakazértis csinálja amit nem kéne, de ez a korral jár. Imádja Danit. szó nélkül jön simizi a fejét és hozzábújik, hogy szereti őt! Remélem ez később is így lesz náluk. Apa továbbra is sokat dolgozik, hogy minden jó legyen itthon. De most mennem kell, mert Dani úgy érzi üres a pocakja….

Azt hiszem mindent elkiabáltunk. Danikával nem bírok 2 napja. Eszik szinte óránként fél órát. Aztán megnyugszik, de csak addig, míg a karomban van. Utána, ha le merem tenni, megy az üvöltés. Mintha Tomit látnám ebben a korában. Kész vagyok. Tomi meg azért őrjöng, mert nem vele foglalkozok és Dani állandóan vagy a kezemben van, vagy kendőben rám kötve. Ha lerakom Danit a szopis párnára ott megnyugszik és el is alszik néha, de úgy nem hagyhatom sehol, mert Tomi letámadja. Dani csak a kiságyában van biztonságba, de ugye nem hagyhatom egész álló nap egyedül egy külön szobába bezárva. Azért már ő is keresi a társaságot. Szóval nagyon nehéz. És mindemellett tök egyedül vagyok, nincs segítségem és Tomi is kezd áttérni a napi 1x alvásra és persze a fogai is jönnek ezerrel. Nem tudom mi lesz, így de lassan belebolondulok. Alig várom a jó időt, hogy kivigyem őket a parkba és akkor talán Dani alszik a kocsiba, Tomi meg kitombolja magát. Dani mostanában meg annyit eszik, hogy folyton bukik. Remélem, ebből nem csinál rendszert, mert így ő is nyugtalan a pocijával és én is mert nem tudom letenni és Tomi is mert nem vele vagyok. Azért közben zajlik is az élet. Pont ma egy hete, hogy összetörték az autónkat. Apába belementek oldalról. Szerencsére neki semmi baja nem lett és mára már a kocsi is kész van, a biztosító szerelője megcsinálta. Tegnap meg kivittük Danit is a levegőre, míg átmentünk anyuékhoz, mert tegnap volt Apa szülinapja. Igen az én apukámé J Nem voltunk ott sokáig, de jó volt kicsit kimozdulni itthonról. Azt hiszem, ha jó idő lesz, akkor ma délután megkísérlem ugyanezt a kimozdulást csak egyedül a fiúkkal. Remélem menni fog. Vettünk egy tesó babakocsit, amibe mindketten kényelmesen elférnek. Tavasszal nagy hasznát fogom venni.

Dani egy szuper baba. Este 8-kor evett utána éjfélkor majd hajnal fél 6-kor! Azt hiszem megáldott az isten és meghallgatta könyörgésem egy nyugodt jó gyermekért! Nagyon boldog vagyok. Nagyon jó minden. Tomit kell kicsit kényeztetnem, de remélem, hamar belerázódik majd ő is az új helyzetbe. Tegnaptól egyedül vagyok Segítség sajna nincs, de erős vagyok, megoldok mindent. Danit ébresztenem kell 4-5 óránként, hogy legalább egyen:-) Este 8-kor vacsi, majd hajnal kettőkor ébresztem és legközelebb reggel 7-kor ébresztem. Azt hiszem, most ezzel leállok és majd kel ha akar. Annyit alszik, mint egy mormota. Nem tudom ki tette ezt velem, de nagyon meg vagyok áldva és kaptam egy áldott jó babát! Istenem! Nagyon nagyon boldog vagyok miatta. Volt kinn a doki néni, megnézte. Kaptunk szemcseppet, mert kicsit váladékozik neki, de egyébként minden ok. Bivaly erős a drágám és makkegészséges. Jelentem a köldökcsonktól megszabadultunk:-) Tomi jól viselkedik, már megbékélt velem. Mindig kéri, menjünk Danihoz és nézzük meg. Persze viszem is! Remélem szeretni, fogja nagyon. Pihenni így éjjel tudok és nappal is, ha Tomi alszik. Tejem van bőven, a pici is rendesen szopizik így panaszra nincs okom. Tegnap apa itthon maradt Danival én meg édes kettesben elmentem Tomival sétálni. Tök jó minden! Ja és Tominak tegnap beadta az oltást a doki néni. 15 hós. Remélem nem lesz mellékhatása majd jövő héten. Míg Dani szopizik, Tomi vagy mesét néz, vagy lefoglalom valami jó kis játékkal. Bár ez nehéz, de mindenért meg kell küzdeni nem, lehet minden olyan sima ügy :-) Ja és már -9 kg-nál tartok:-) Újra kezdek lefogyni:-) 6 hét után nekilátok a tornának is. :-) És persze semmi diéta:-) Zabálok, mint egy ló:- Ja, lemaradt. Szóval Dani haja ugyan olyan, mint Tomié. Sok és sűrű is, de nem olyan hosszú, mint Tominak volt és nem áll égnek:-)

Születés

Elérkezett az idő, hogy most már beszámolhatok a második kisfiam Danika születéséről! 2010. január 25-én kezdődött az egész történet. Délután átmentem anyuékhoz egy kicsit még, mert éreztem valami elkezdődik hamarosan. Előtte itthon kitakarítottam, levágtam a körmeit Tominak és a maradék cuccot bepakoltam a táskámba. Anyuéknál úgy éreztem fájdogál a pocakom, de ez nem volt újdonság, mert már napok óta voltak fájásaim. Aztán apa jött értünk és hazamentünk. Este mielőtt még Tomit lefektettük már erősebben fájdogált a hasam, de nem volt rendszeres. Pihentem, apa is mondta ne ugráljak nagyon Tomi után. Minden úgy zajlott, mint szokott. Tomi fürdetése, altatása és mi is lefeküdtünk. Még tv-t néztem aztán én is elaludtam este fél 10-kor. 11-kor arra ébredtem, hogy nagyon fáj a hasam. Gondoltam a pisilés miatt, mert nagyon kellett. Kimentem és ott észrevettem elment a nyákdugóm. Szóltam is apának, hogy már nem sok van, hátra mert ez történt. Tomival ugye ezek után még volt 5 napom. De most elkezdődtek a fájások rendszereződni és 5 percenként jöttek. Nem voltak nagyon erősek, de ahhoz éppen elegek, hogy aludni ne tudjak. Egész éjjel járkáltam, feküdtem, ültem. Aztán hajnal 4-kor úgy döntöttem felhívom anyut és megkérdezem tőle, hogy szerinte mikor induljunk, mert a fájások nem erősödnek, nem múlnak minden változatlan. Megegyeztünk abban, hogy megvárom, míg Tomi felkel és utána átvisszük, őt hozzájuk majd bemegyünk a kórházba. Tomi mindig 5-kor legkésőbb felkel, hát ezt most nem tette. Mi már tűkön ültünk és végül felhívtam anyut, hogy akkor most ő jöjjön át, mert indulnék, de nem akarom felébreszteni. Anyu ide is ért 5:45-re amikor Tomi is felébredt. Mi szépen elindultunk. A kocsi ringatózására a fájásaim szépen el is múltak. Minden mindegy alapon felmentünk a szülészetre. Ott fel is vettek és mondták ebből még ma gyerek lesz délután. A méhszájam bő 2 ujjnyira ki volt már tágulva, de a méhszáj még vaskos volt. Bevittek a szülőszobába és Apa is bejöhetett hozzám. Ugyanoda kerültem ahol Tomit szültem. Feltettek ctg gépre, ami mutatott ugyan fájásokat, de annyira gyengék voltak, hogy még én sem éreztem. 8-kor ismét megvizsgáltak. A helyzet annyiban változott, hogy a méhszájam már felpuhult, de ennyi. Kaptam beöntést is. Ezután csak vártunk, vártunk, de nem nagyon történt semmi. A fájások nem erősödtek. Én már nagyon fáradt voltam, mert ugye előző nap reggel 5 óra óta ébren voltam. A szülésznő azt mondta konzultál egy dokival, és ha beleegyezik akkor burkot repesztenek. Már lassan 11 óra volt doki még sehol. Én újból a ctg gépre kerültem. Aztán megjelent egy doki aki elvitt megvizsgálni. Egyből burkot repesztett nálam. Ezután az események kissé felgyorsultak. 11:15-kor volt a burokrepesztés. Ezután 5 perc múlva kemény 3 perces rendszeres fájásaim lettek. Annyira, de annyira fájt, hogy az elmondhatatlan. Kis idő elteltével már éreztem nyomnom kell. Nem volt mese. Felfektettek a szülőágyra és mondták, bizony itt már jön a baba. Nem tudom megmondani hány nyomásra, de Danika nagyon gyorsan kibújt belőlem. 12:40-kor már a mellkasomon szuszogott a drágám. A szülés igaz nagyon gyors volt, de ezzel együtt kegyetlen érzés is. Ebbe a másfél órába belesűrűsödött minden, ami egy sima 5-6 órás szülésbe eloszlik. Fáradt is voltam nagyon és Dani is nagyobb baba volt, mint Tomi, de minden szenvedést megért. 2010. január 26-án 12:40-perckor megszületett az én gyönyörű 2. kisfiam Farkas Dániel 3400 grammal és 51 cm-el. Az érzés leírhatatlan volt amit akkor éreztem amikor a mellkasomra tették. Boldog voltam határtalanul. ezután 3 napot töltöttünk a kórházban majd egészségesen hazatértünk.

Én soha nem hittem volna, hogy ilyen baba létezik. Tomika után el se tudtam képzelni. Dani egy tündér baba. Eszik, alszik, szó szerint. Ma 4  napos még nem kiabálok el semmit, de ébren születése óta talán összesen 10 percet láttam J A szopizás kiválóan megy, tejem sok van, Dani meg eszik szépen. ő nem olyan, mint Tomi volt, neki sikerül. Remélem jó sokáig így is marad a dolog. Tomika a tesó érkezését jól fogadta. mosolyog rá meg simizi amikor engedjük neki. Van, hogy hozzá se mer nyúlni. Édes. Annál inkább velem nem. Mióta hazajöttem csak harap üt és rugdos. És nem csak játékból. Keményen meg kell majd küzdenem újból a szeretetéért. A korházba, amikor jöttek apával értem, meglátott elfordult és az apjába csimpaszkodott. Nem volt hajlandó rám se nézni, ha megfogtam menekült. Szerintem nagyon besértődött rám, hogy elmentem itthonról. Remélem, mihamarabb megbékél a lelkem. Egyébként úgy néz ki beteg is. Tiszta rekedt a hangja, néha köhög. Orra nem folyik. Szerintem, amikor havat evett akkor a torka begyulladhatott. Na sebaj. Adok neki mézet meg mézes teát, sok gyümit. Egy biztos így nem fogja megkapni a 15 hós oltást most.

Ma délelőtt megjártuk Tomival a terhes gondozást. Eljött az idő az első ctg vizsgálatra. Igen nem csak most az első, hanem életem legelső vizsgálata volt, mert Tomival mire mentem volna megszültem. Szóval. Tomikának orvos fóbiája van. Ha meglátja, hogy velem csinálnak valamit már sír. Annyira sajnálom olyankor. A jelenlétében egy sima vérnyomásmérés nekem már tragédia. De lefoglaltam, odaadtam neki a telefonomat így megnyugodott. Csak a telefonom bánta, mert kirágta belőle a hangszórót. Na de a lényeg. 20%-os fájásaim vannak, most amiből én akkor egy kukkot se éreztem. Mi lenne, ha a jósló fájások alatt néznének :-) na, mindegy. A streptococcus baktériumom meg nyomtalanul eltűnt így most teljesen nyugodtan várhatom Danika érkezését, minden rendben van. Tominak viszont már ma délelőtt nurofent kellett adnom. Nagyon szenved a drágám. A bal alsó és a jobb alsó rágófogak ki akarnak jönni és nagyon szenved miatta szegénykém. Remélem, túl leszünk rajta még szülés előtt, mert nem tudom apa, hogy bírná nélkülem egy nagyon fájdalmasan síró babával.

Eltelt megint egy hét és remélem, még legalább 2 hetem van hátra 2 in 1-ben. Jó lenne. Bár fizikailag már most rögtön legszívesebben kettéesnék, de tudom, mindenkinek az a legjobb, ha Dani még a pocakban várakozik egy picikét. Ma voltam reggel vérvételen meg vizelet leadáson. holnap meglesz az eredmény, csütörtökön a tenyésztés eredmény és valamikor 2 hét múlva a vércsoport. Remélem, megérjük. Most csütörtökön megyek az első ctg vizsgálatra. Nagyon kíváncsi leszek rá. Bár Tomival el se jutottam, hisz előtte 2 nappal megszületett. Na, reméljük, ez most nem következik be. A hétvégén végre vettünk a fürdőszobába egy fregolit. Most már tudok ott teregetni és nem kell elfoglalni Tomi szobáját a szárítóval. így most már a hét bármelyik napján tud ott játszani korlátok nélkül. Élvezi is a dolgot rendesen. Egyre többet sétálok vele babakocsi nélkül, hogy szokja a helyzetet. Mit ne mondjak, nem panaszkodik, kimondottan élvezi. De azt hiszem a mai sétából nem nagyon lesz semmi, mert ezerrel szakad a hó. A járdák nincsenek, eltakarítva csúsznak. Így ma ki sem tudunk mozdulni. Na de majd még meglátom mi lesz. Mindezeket leszámítva mindannyian jól vagyunk. Senki nem beteg kopp kopp, és remélem nem is leszünk. Ha Dani megszületik, akkor a doki néni kihozza a Tominak szánt védőoltást is mármint a 15 hós oltást. Annak a mellékhatása 7-10 nap múlva jön elő, ha előjön. Hát nagyon remélem, hogy nem! Ja és a legfontosabb. Tomi pár napja mondogatja, hogy apa. No, nem ilyen egyszerű a dolog. Ő úgy hívja Api! Még nem tudom, hogy tudatosan hívja, vagy csak mondogatja a szót, mert tetszik neki, de egy biztos az apját nevezi így.

Telik az idő rohamosan én meg alig-alig haladok a dolgaimmal. igaz a kórházi pakk már bepakolva talán még a fogkefe hiányzik belőle. Danika ágya megvéve, összeszerelve, minden babaruha kimosva, vasalva, behajtogatva várja érkezését. Én is nagyon várom már őt, de kicsit tartok is tőle. Nem tudom, Tomi hogy fogja őt fogadni és mennyire lesz toleráns vele szemben. Mondjuk, ha a kicsi szopizik, addig ő mit csinál? Jó kérdés, de jobban teszem, ha nem ezzel foglalkozom, mert akkor csak kipurcanok. Egy biztos, üres pocakkal biztosan minden sokkal könnyebben fog menni nekem már „tapasztalt” anyukának. Azt hiszem, mindenre fel vagyunk készülve. Hogy segítségem lesz e az még kérdéses, mert Apa és Mama Max 1-1 hetet tudnak majd velünk Tölteni, ami valljuk be nem sok. Remélem, az idő alatt Tomi hozzászokik a tesó gondolatához. Bár mostanában elég nyugtalan a lelkem. Egy hete éjjelente többször felsír, szinte félóránként hajnal 1-től. Nem tudom, mi lehet az oka, de jó lenne megtalálni, hogy a Dani születése után legalább ő aludjon nyugodtan. Még az is aggaszt, hogy Apa, hogy bír majd vele, míg én a kórházban leszek, mert Tomi még soha nem töltött nélkülem pár óránál többet. Remélem nem lesz gond, és jól elszórakoztatják majd egymást. Tomika különben napról napra ügyesebb. igaz nem beszél, nem mond egyetlen szót sem, de ettől függetlenül nagyon ügyen játszik a formaberakós kockáival, az oszlopra húzható karikáival, mutogat a mesekönyvben lévő dolgokra, ha kérdezem, mi hol van, elkezdte érdekelni a kismotor is és örömmel próbálgatja, némi veszekedés árán megtanulta, hogy az utcán úgy sétálunk, hogy fogjuk anya kezét. Azért ez haladás. Szép lassan, de megyünk előre. Enni még nem eszik önállóan kanállal, de ha elé rakok, kisebb falatokat ügyesen elveszi és betömi, az almát is fogja és harapja. Szereti az édességet, de nem adunk neki csak ritkán, nem akarom túlzásba vinni. Nem válogatós szinte mindent megeszik, amit elé rakok. A leesett körme szépen javul, már majdnem teljesen visszanőtt neki az új körmöcske.

Én fogjuk rá, jól vagyok. egyre nehezebben bírom a kis pocaklakóval a tempót, de sosincs megállás. A mozgás kicsit nehezemre esik, főleg éjjel az ágyban való forgolódás, de ez sem tart örökké.

Eltelt egy újabb év! Immáron 2010. évet írjuk. A karácsony és a szilveszter csendesen és jól telt. Kisebb dolgokat leszámítva. December 24-én nagyon rosszul éreztem magam. Fájt és feszült a hasam folyamatosan, de hála az égnek másnap már nem volt semmi bajom. Tomika rengeteg ajándékot kapott. Hintalovat, bevásárló kosarat, tanuló csigát, mesekönyvet, zenélő guruló állatokat, plüss kutyát és még sorolhatnám, de nem lenne elég egy oldal se hozzá. Jól viselkedett a drágám mindvégig a rosszaságokat leszámítva. Szilveszterkor immáron 3. éve itthon voltunk. Tomika kisangyal módjára végigaludta az éjszakát este 8-tól reggel 6-ig. A petárdák és tűzijátékok sem zavarták meg. Mi is lefeküdtünk aludni, lenémítottuk a telefonokat így most az újévet frissen és kipihenten kezdjük. Tegnap az év utolsó napján voltam nőgyógyásznál, elvittem a tenyésztés leletem eredményét megmutatni. Sajnos baktérium még mindig van bennem, így felírt megint egy antibiotikumos hüvelykrémet, amit megint 7 napig kell használnom. 2 hét múlva várnak vissza akkor már ctg is lesz és valószínű levesznek egy újabb kenet mintát, hogy hogy állunk a bacikkal. Remélem nem lesz semmi gond, és szülés előtt nem kell infúziót kapnom és Daninak se kell majd antibiotikum. Bízom benne és mindent megteszek a cél érdekében. Danika sokat mocorog odabenn és nagyon sokat keményedek miatta. Kitolja a popsiját, bemászik a bordáim alá, az oldalamon kidugja a lábacskáit. Édes nagyon. Tomi meg rá van kattanva az apjára. Ha itthon van, le se száll róla. állandóan az ablakba akar menni és nézelődni, és ha meglátja, hogy apán nincs, zokni akkor egyből rárepül a lábára és harapni akarja. Már sokat nevetünk rajta ez miatt, mert sokszor rosszabb, mint egy kiskutya.