Danikának vannak mostanában igen édes beszólásai:

Pszt. Mert az öreg senki be fog jönni!

Dani nyelven: CSssssss Me az oeg senki buffog jonni!

Ha valami sikerült neki akkor felkiállt: Éjjen! Sikult nekem!

Ha kutyapiszkot lát: Nézd anya. a fuba van a kutya kaka

A kis piszkos rengeteget hazudik. És olyan póker arccal, hogy öröm nézni! Kész vagyok tőle. Állandóan hisztizik és mindenre azt mondja ő nem akarja! Ha valaki beszól neki egyből jön árulkodni. akkor is árulkodik amikor senki nem szól hozzá csak ő lát valamit! És mindent elhisz. Pl a múltkor ültek egy kád vízben és a Tomi azt mondta neki, hogy a Dani oldalán forró a víz. erre Dani behisztizett és kiszállt mert meg fog égni :-D

A Tomi folyton cukkolja ez meg folyton rinyál :-D Teljesen kivagyok. nem tudom sokszor sírjak vagy nevessek.

Nyári szünet van az oviba is. Két babóval itthon teszek veszek. Programokat találok ki, hogy jól érezzék magukat és ne unatkozzanak, mert az nekem is rossz :-D

 Hogy egy kis rosszat is írjak :-D

Tomika nagyon nagyon érzékeny fiúcska! Mindent a szívére vesz és nagyon szépen kiül az arcára hogy pontosan mit is érez. Rettentő nagy figyelmet igényel, amit sajnos nem mindig tudok neki megadni, mert egyedül nagyon nehéz. Ja lehet nem írtam de lassan egy éve egyedül vagyok velük. apa elment külföldre dolgozni tavaly nyáron... Kicsit megviselt mindenkit a dolog de a muszáj az sajnos nagy ÚR!

Dani baba viszont igencsak akaratos, erőszakos és intenzíven éli meg a minden napokat. Földhöz vágja magát, hisztizik. Ha rászólok nem használ, ha rá kiabálok nem használ, ha a fenekére csapok nem használ, ha a hideg zuhany alá teszem nem használ. Most a nyakon öntést váratlanul... ezt próbálom :-D

Mindezek ellenére imádom őket, mert rettentő értelmesek, okosak. Büszke vagyok

 Majdnem egy év kihagyás után úgy döntöttem írok egy picit! A fiúk már nagyok. Tomi október óta óvodás, Dani jövő februárban kezdi. Tomi sokat változott. Nem rossz egyáltalán. eleven mint minden normális kisfiú, de szót fogadó, érdeklődő és értelmes! Imád biciklizni, rajzolni, gyurmázni, autózni! A szókincse fantasztikusan nagy! Reggel kinyitja a száját és addig dumál míg el nem alszik. Danika is szövegláda lett. Szintén csak akkor nem beszél ha éppen alszik. De előfordul, hogy álmában is dumál. Már rajta sincs pelenka. Kb egy hónapja végleg eldobta. Igen. Az előző írásom szerint már tavaly. De nem! akkor egy két hónap múlva visszavette. Megzavarta apa utazgatása. De most már éjjel se pisil be! annyira büszke vagyok rá. Kicsit tájszólással beszél, de ez van. Majd kinövi ő is. Sokat játszanak Tomival! Hiányoznak egymásnak a hosszabb ideig távol vannak. Sokat veszekednek is, de szerintem ez testvérek között normális. Egyébként nagyon nagyon szeretik egymást. Tomi szokta cukkolni Danit. Dani meg mindent elhisz neki. Úgy néz rá mint egy félistenre :-D Pl.: volt egy eset hogy ültek a kádba: Tomi: Dani a te oldaladon forró a víz és megégeti a segged! erre Dani üvöltve felpattant és aznap már nem volt hajlandó fürdeni, mondván nála a víz forró :-D És senki nem magyarázza meg neki, hogy nem igaz!

Hol is kezdjem nem tudom! A Kicsi fiacskám, Danika 2 hete úgy döntött, hogy nem kell neki a pelenka. Először csak úgy volt, hogy elmentünk pár hete a strandra és levettem róla a pelust! Amikor a pokrócon pisilni kezdett, szóltam neki, hogy oda ne, csak a füre pisiljen! Viccnek szántam, gondoltam mondhatok én neki bármit. De nem! Elment és utána egész nap a csak a fűre pisilt. Aztán egyik nap levette magáról itthon a pelust. Gondoltam nem adom akkor vissza. Lássunk csodát elkezdett magától a WC-re járni, és a kaka is odamegy! Hihetetlen kis pasi. Soha nem gondoltam volna, hogy egy ekkora gyerkőc is tud szobatiszta lenni!

Tomival pedig nemsokára kezdjük az óvodát! Már nagyon várja ő is! Remélem minden rendben lesz és tényleg úgy fogja szeretni ahogy már most is! Egyébként egyre többet dumál és olyan körmondatokkal, hogy néha azt sem tudom fiú vagyok e vagy lány. Most nincs időm leírni, de igyekszem hamarosan.

Elég régen nem írtam de mindennek megvan a maga oka. Elég zűrösen indult az idei év és a közepe fele még zűrösebb lett. Egy embert elveszítettünk aki számunkra igen nagy jelentőséggel bírt, egy embert pedig más szempontból kell nélkülöznünk. ezáltal nekem sem volt túl sok kedvem ideülni és írogatni. No de ami késik az nem múlik, így most igyekszem pótolni a hiányosságokat.

Talán ott kezdeném, hogy Tomika május óta teljesen szobatiszta, csak éjjelente kell neki pelus. De ez engem egy cseppet sem zavar. Egyre ügyesebb és szófogadóbb, de csak akkor amikor nincs rajta az 5 perc. Olyankor viszont elviselhetetlen amiket művel. Ügyesen eszik egyedül, levetkőzik, felöltözik úgy ahogy, megcsinál bármit kérek tőle. Még mindig nagyon szereti a mesekönyveket és az autókat. Amikor csak tehetjük a levegőn vagyunk, mert nagyon élvezi a szabad teret. Sajnos ez a nyár nem éppen nyaralásra alkalmas nincs jó idő, de így is hasznosan tudjuk eltölteni a mindennapjainkat. Egyre több beszólása van amitől néha a falnak megyek. Példák: Elment Wc-re és beledobta a telefont a kagylóba. Én rohantam kiszedni mire ő: Anya most piros lesz a fejed? (mert látta egy rajzfilmben, hogy ha valaki ideges bevörösödik :-)) Aztán mondta neki a Mama hogy mennek Afrikába. azóta a drágám hajtogatja, hogy mikor megyünk Nagy Fikába? A fakanál nála Fanakál. Ő ügyes és okos nagyfiú ha szeretne valamit. Viszont ha én kérem akkor ő még kicsi és buta :-) Tudja hogy hívják őt és a szüleit, tudja hány éves és azt is hogy hol lakik. Tud számolni hibátlanul 18-ig. Szeret tornázni, főleg ugrálni páros lábon. Nappal egyedül alszik el de a legtöbbször este se kell mellébújni csak ha igényli. Szeret pancsolni és a kádban órákig eljátszani. Persze nem hagyom addig de ha tehetné ki se jönne onnan. Nagyon jól elvan bárkinél, nem annyira anyás, csak akkor ha valami baj történik vagy esetleg valamivel büszkélkedni szeretne. Szeret segíteni a házimunkában sőt mindenben. Állandóan segíteni szeretne. Ügyesen és szépen mos fogat. Igazi nagyfiú már! Ha kérdezik akkor ő senkit nem szeret, csak Anyát.

Szereted a Danit? Nem, mert folyton harapdál

Szereted Apát? Nem mert elment Németországba

Szereted Anyát? Igen nagyon szeretem és bújik is rögtön

Szereted a Mamát? Nem. Mamát majd később szeretem

Szereted a Hajnit. Nem mert nem szeretem

Szereted a Lindát és a Petit? Nem, mert hazamentek.

Bármit visszakérdezek, hogy mikor mi történt, mindent elmond, emlékszik rá és elmesél. sokat énekel és mondókázik egyedül amikor senki nem figyel éppen. Ha életlen észreveszi, hogy figyelik, elszégyenli magát és befejezi.

Danika: Hát mit is mondhatnék az én kis pufi-lufim-ról :-) Édes kerekedik, nő a súlya és a hossza is egyaránt. Nem mondhatni dagadtnak, inkább jó erős husinak! Elkezdett ő is dumálni. Egyre több szót mond és szinte mindent próbál kifejezni. Ha valamit nagyon akar azt el tudja magyarázni, ha mást nem pantomin művészként. Imád rohangálni, ugrálni, könyvet nézegetni, enni, fürdeni, labdázni.

Elég akaratos és erőszakos még mindig. Nagy fesztiválokat tud rendezni ha valami nem úgy történik ahogy elképzelte, vagy éppen nem is történik semmi. Igazából könnyű a figyelmét erről elvonni és hamar megbékél, csak ember legyen a talpán aki végighallgatja az ő műsorát. Igazán szeretetreméltó. Állandóan bújik, nagyon anyás. Nem válogat mindent megeszik, szót fogad és mindig rendet tart maga körül. összepakol. Bármit kérek tőle megcsinálja. Teljesen egyedül alszik el este és reggel is, soha egy percig sem igényli a simizést altatást. Utál hajat és fogat mosni :-)

A Tomit mindenben leutánozza és ha a Tomi csinál bármit, akkor neki is rögtön azt kell tennie. Nagyon szeretnek együtt játszani, és ha a Tomi épp nincs itthon ami nagyon ritka, akkor unatkozik látványosan. Képes a szoba közepén unalmába elaludni is.

Régen írtam, de sajnos nem jut túl sok időm mostanában a gép elé ülni. A gyerkőcök növögetnek szépen fejlődnek. Tomival 1 hete nem hordunk pelenkát. Nagyon büszke vagyok rá és magamra is, hogy belevágtunk. Már volt kaka is a Wc-be, és a pisinél is mindig szól ha jön. Az első 4 nap volt zűrös, 20 percenként vittem, hogy pisiljen, aztán az 5. napon már délután, szólt hogy anya futás a wc-re. Futottunk is és bele is pisilt. Na azóta mindig szól. Van, hogy egy picit későn és az eleje a pisinek becsurog, de a nagy része már a helyére megy :-) A Dani meg folyton követ minket és ő is akar bilizni vagy wc-ni. Nagyon édes. Ha a Tomival időben végzek lehet még idén elkezdem a Danival is. Csak őt még olyan picinek tartom ehhez. Aztán lehet csak én gondolom rosszul!

Dancsika 85 cm és 13,20 kg szép mondhatom, egy biztos fejlődik. A hisztik még elég kemények, de tudom nem tart örökké. Akaratos és erőszakos a drágám, de egyben biztos vagyok, le fog szokni róla csak egy kis időt kell át vészleni. Hm cirka 6 hónap :-)))))))))))

Alig várom már az óvodai és bölcsődei felvétel eredményét! Bízom benne, hogy mindkettő simán ment és tudok menni majd melózni.

Danibaba 12 kg és 80 cm, Tomibaba 15 kg és 95 cm :-) Nőnek, nőnek. Danika egyre többet beszélget, Tomi is. Dani mondja, hííííta (hinta) Te (telefon) Annnaaaaaaaa (anya) És természetesen a hiszti is remekül megy :-) Ja és a mama szó tisztán és érthetően.

Tomika meg mióta beszél, be nem áll a szája, egész nap magyaráz, kommenel és énekelget. olyan dalokat is énekel amit a tv-ben hall én meg csak lesek :-)

És néhány beszólása:

Anya pucolj almát Tominak. Tomi eszik almát. Tessék mutatom, hogy kell pucolni, ott a kés.

Anya öltözzünk, megyünk pékségbe veszel sütit.

Szituációs játékot játszottunk amikor is Tomi kisbaba, anya pedig az anyukája. Tomi elesett és beütötte a hátát:

Anyókája megpuszilja babája hátáját mert eltört :-)

Dani tegnap mérges lett a Tomira és visszaadta neki a bántást, Tomi jött panaszkodni: Anya Danika meghajapta Tomi ajcáját.....

Imádom őket :-)))))))))))))))))))

Mielőtt még elfelejtem gyorsan leírok néhányat ami nagyon megragadt :-)

Én állok a fürdőben és éppen fésülöm a hajam amikor Tomi belép és megszólal:

Kati, te mit csinálsz a fésűvel?

Apa nyakon legyinti Tomit de szó szerint a szobában, mire Tomi reagál:

Krisztián, ne bántsad, fáj neki....

Télapócsoki fogás közben összenyomódik, mire Tomi:

Pipóbácsi beteg, eltört a háta

Mamától jövünk hazafele. Tomi visszafordul és a mamának a következőt mondja:

Szia Mama, majd még találkozunk!

Rendszeresen mondja: Apa, te büdös tojás vagy. Anya te is büdös tojás vagy!

Edina elmegy Wc-re. Tomi beszól:

Anya a néni elment wc-re, mondom neki igen pisil.

Tomi mondja, használ wc-papírt! Mondom igen használ majd.

Mire Tomi: töröl fütyije :-)))))))))

És még sok sok minden ami éppen nem jut eszembe. Szerinte minden ami nem finom az csípős, és ha elég volt az ebéd akkor nem azt mondja, köszi elég volt, hanem azt

Elfogyott, nincs több :-)))))))

Kicsit ritkán jutok ide, de igyekszem nem elhanyagolni az írást! Ha jobban belegondolok, Dani 1 hónap múlva annyi idős lesz, mint amennyi Tomi volt Dani születésekor. Hát nem semmi. Repül az idő és napról napra jobban elcsodálkozom, hogy a gyerekek nőnek, okosodnak. Én akkor is a régi maradok. Én sosem öregszem meg :-)

A hétvégén nagy esemény előtt álltunk! Az én drága nővéremnek bekötötték a fejét! Igen igen férjhez ment 2011. március 5-én. A gyerekek nem jöttek velünk, Edittel és Attilával töltötték a délutánt és az egész éjszakát. A buli nagyon jó volt, végre először Tomi születése óta kikapcsolódtam. A gyerkőcök nagyon jól viselkedtek, nem volt velük probléma és még éjjel is aludtak! Éjen!

Dani mindent megért már amit kérek tőle, vagy mondok. szót fogad, ha kérem ne csinálja az 5 rászólásra abba is hagyja :-) Azonban iszonyat hisztis. szerintem 5 kislány veszett el benne. Ha rászáll a légy azért is képes óriás patáliát csapni. Még mindig csak 6 foga van, de most jelenleg 6 másik van beduzzadva. Próbál beszélni, de inkább csak orrhangon motyog. Mutogat mindent a mesekönyvekben és leutánoz minden mozzanatot ami körülötte történik. Felavatta a kis bőrét is. Játszótéren voltunk és könyékig túrta a földet homokot! Jó volt látni, hogy mennyire élvezi.

Tomi egyre jobban viselkedik. Úgy érzem, de nem kiabálom el, kezdünk túl lenni a nagyon nehéz korszakán. A dac még mindig megvan, de a harapás, lökdösődés verekedés kezd elmúlni. Egyre könnyebben kezelhető és nagyon sokat játszik a Danival. Szinte sosem játszanak külön. Mindig keresik egymás társaságát. Egyre többet beszél, és mindent meg tud magyarázni. Kedveli a szerepjátékokat, szeret rajzolni, gyurmázni, rohangálni, építeni, elbújni. Szépen eszik egyedül, már kevésbé lesz maszatos bármi mint eddig. Ha ő kap valamit, szól, hogy a Dani is. A reggeli kelésekre még mindig nincs megoldás, de remélem az ovis korszakban ez is változni fog. Igen, igen, idén már óvodás nagyfiú lesz! Hú várom is meg nem is. Örülök, hogy végre ott lesz, gyerekek között és kicsit leveszik a vállamról ezt a rettenetes nagy feladatot ami a napi szórakoztatását teszi ki, de ugyanakkor félek is, hogy hogy fog helytállni, hogy fogom bírni a hiányát stb.... De ez az élet rendje, akkor egy új élet kezdetét indítjuk el!

Hihetetlen, hogy hogy repül az idő! A kicsi fiam is elmúlt 1 éves. Most már sokkal könnyebb dolgom van és ők is szépen tudnak játszani együtt. Bár mindig vita van, mert mindenkinek mindig a másik játéka kell. De nem bánom ez így van rendjén. Danibaba 79 cm és 11 kg. Tomi 92 cm és 13 kg. nem sok van köztük :-)

Tomi egyre többet beszél. Már mondatokat tesz össze. Olyan édes. Valamelyik nap bezárta Danit a szekrénybe. Utána kinyitotta az ajtót és mondta: Daiiii Gyeje ki! Dani nem jött. Tomi megfogta kivette és folytatta a monológot. Különben.... és elverte az öccse seggét. Én úgy nevettem, hogy majd leestem az ágyról.

Danibaba elkezdett járni, és egyre okosabb. Megmutatja a dolgokat a könyvben, odahozza azt amit kérek tőle. Tudja hol van a lámpa, a repülő, meg tudja mutatni a fülét, imád táncolni, dudorászik, próbál beszélni a maga kis nyelvén, tapsol, utánozza a mondókák kézjátékait és elkezdett jelelni is. Tudja a jelét a fagyinak, a kézmosásnak, tud tapsolni, telefonálni. Imád enni, pancsolni és dobozokból ki, illetve be pakolni. Szeret építeni is és mesekönyvet nézegetni. Tomival imád bújocskázni, ruhadarabokat magára aggatni és úgy menni, vödörrel a fején mászni. Ilyenkor hatalmasakat kacag. Már 1 hónapja nem kap tápszert csak tejcsit. Egyébként mindent eszik, nem kell nekei már jó idelye turmixolni. Szépen megrág minden falatot, bár foga még csak 6 db van :-)

Még mindig nem szeret a babakocsiban lenni, nem szeret egyedül lenni.

Eltelt egy újabb év január van. Hideg, esett a hó és fúj a szél. A gyerekek nagyon jól érezték magukat az ünnepek alatt. Sok változás nem történt, de rájöttem Dani már mindent megért amit neki mondok. Ha azt kérem üljön le, leül. Ha azt kérem feküdjön le, lefekszik. Ha kérem hozza oda nekem a papucsot, vagy bármi mást, odahozza. Szóval rá kell jönnöm ő már nem kisbaba, és hiába hiszem még kicsinek, nagyon is nagy már :-) Nagyon szeret autózni és most már végre nézegeti velem a mesekönyvet és mutogatja benne a dolgokat. Szeret táncolni nagyon. A legkissebb ritmusra is beindul a kis feneke. enni még mindig imád, de lassan valamit kezdenem kell vele, mert már gurul :-) Szeret hhuncutkodni, mondókázni és imádja Tommit. Lesi minden mozdulatát és amit lehet azt leutánozza. Imád bujócskázni és fogócskázni is. Szereti az olyan játékokat ahol pakolni kell. Dobozba ki-be. Szeret pancsolni és nagyon szereti ha a központban lehet.

Tomi ia hasonló csak ő már nagyfiú. Már lehet vele játszani papás mamásat. ezt rendkívül szereti. Imád rajzolni és gyurmázni, de a legjobb számára még mindig a mesekönyv. Továbbra is a kedvence Elmó. azt hiszem ebből sosem növünk ki. Végre elkezdett megnit enni, de nagyon válogat. Állandóan tésztát enne tésztával. A pelenka lerakásával még mindig sehogy sem állunk, de remélem ami késik az nem múlik. Sokszor énekel, már utánam mondja a mondókákat énekeket! Sokat beszél már, egyre kevesebb a halandzsa. Mondjuk ember legyen a talpán aki megérti mit is mond. De a lényeg, hogy a családja érti.

Mandarin: Bandi, Mandi

Télapó: Pipó bácsi

Számítógép: Szhage

Hóember: Mokaha

És még sorolhatnám. De általában szépen mondja a szavakat, csak van egy két furcsaság amit kitalált magának. Sokszor ha unatkozik hívja a Danit játszani. Gyeje Danisz..... És Dani megy :-)))))))) Megállíthatatlanul. Tomi alvásigénye nem nő. Ma reggel is 3:45-kor kelt pedig este 9-kor alult el. Én fáradt vagyok , apa is fáradt, de ez a mi sorsunk.

Karácsonyra sok sok ajándékot kaptak. Asztalt, kisszéket, betonkeverő autót, kiskamiont fából, kirakót, mesekockát, rajztáblát, kisvonatot, farm plüssállatokat, plüss kockakirakót, és még nem is tudom mit!

Apa itthon volt 2 ünnep között, igazán élvezték a törpék. folyton rajta lógtak. Sokat játszottunk, sétálltunk együtt 4-en.

Danibaba egyre ügyesebb. Napról napra csak tátom a számat, pedig ezeket már egyszer átéltem Tominál, de valahogy most nem fogtam még fel, hogy Dani is nagyfiú már. Nekem azt hiszem mindig is picibaba marad :-) Már ügyesen jön velem ha fogom az egyik kezét, próbálkozik lépésekkel egyedül, integet, tapsol, rámutat a könyvben a dolgokra, állandóan táncol még akkor is, ha csak éneklek, a kezét vagy bármi tárgyat a füléhez tesz és utánoz mintha telefonálna. Iszonyat erőszakos, ha kajáról van szó. Folyamatosan enne. Már gondoltam arra is, hogy tölcsért kötök a szájába és egész nap csak öntöm :-) Bár nehéz lenne, mert már régen nem eszik pépeseket. Mindent eszik mait mi is. Kedvence a székelykáposzta. Sokat nevet és próbál énekelni is, Dúdolgat. Édes. olyankor mindig meg akarom zabálni. A mimikákkal sincs gond. olyan pofákat képes vágni, hogy lemegyek tőle hídba. Imád autózni. Csak mászik és tologat. Van egy játékhordókészlete ami egy nagy egy közepes egy kisebb és egy picike. Szépen szétszedi aztán egymásba illeszti. Olyan ügyes, nem is gondoltam volna.

Lassan egyre többet beszél és a beszólásain néha fogom a hasam!

Ha kér valamit akkor azt mondja kééééérsz! Na valamelyik reggel meglátta a hűtőben, hogy van BOCI CSOKI! Erre elkiáltotta magát!

Ajja, búúúúúúúú csoki jeeeeeeeee kéérsz! Azt hittem rosszúl hallok. Szerinte létezik télapó néni is. Az pedig nem más mint a pipó bácsi néni :-)

Összeroppantotta a kezével a télapócsokiját véletlen. Erre azt mondta. Pipó bácsi beteg, eltört a háta :-)

Bármit csinálok neki a válasza az, hogy jó köszi :-) Úgy köszön el az apjától reggel, hogy sziiiiiiiiiiiia apa, puszi jóóóóóóóóó. Ez a jó a végén annyit jelent, jó legyél :-)

Lefekszik amikor fáradt és mondja: ajja tente simi simi hátam! :-)

Hirtelen most ezek jutottak eszembe, de tuti van még bőven belőle. Ja még annyi. Amikor a Danit hintáztatom mindig megmondom neki, hogy én lököm te nem! Erre már csak veszem elő a hintát, már a kis ujjával fenyeget engem, hogy én lököm te nem és közben magára mutogat én képpen :-)

Sok mindent tudnék írni, de nem tudom mire is jut idóm. Egyenlőre elég betegek vagyunk. A gyerekek már kifele jönnek belőle én meg a közepén tartok. De a lényegen nem változtat, a kisfiaim napról napra ügyesebbek. Kezdem Danival. 10 hónapos a drágám, már megy a bútorok mentén, lehajol, legugól, próbál egyedül állni, gagyog össze vissza, ha kérdezem válaszol a maga kis nyelvén. imád bujócskázni és szeret hozzám bújni. Ha egy rövid ideig nem lát elkezd keservesen keresni és szorosan megölel ha megtalál. Még mindig fél a porszívótól :-) Kockákat egymásra pakol, dobozba ki be pakol, ha kérek tőle valamit odajön és odaadja, integet tapsol és szokott dúdolni is ha éneklek nekik. Imádja a Tomit úgy néz rá mint egy Istenre. Pancsolni nagyon szeret, viszont az öltözködés neki se tartozik a kecvencei közé. A pocakját meg egyenesen imádja. Mit is mondhatnék, paramétereiben pont akkora mint Tomi 1 évesen volt. 76 cm és 10 kg :-)

Tomi: hát ő egyre rosszabb ahogy az idő múlik. Jelenleg járok vele a Heimpálba egy kurzusra, amit csak antialkoholista klubb-nak hívok. Körbeülünk, a gyerekek bennt játszanak mi meg kérdezünk a dokiktól. Sajnos megfelelő válasazt még nem sikerült adniuk, de remélem lesz megoldás a problémánkra. Mostanában, nem csak lökdös és verekszik, hanem mindenért iszonyat hangeről elkezd vonyítani mint egy nem is tudom mi. Nyuszika szindrómába szenved a drágám. Én sajnos már nem annyira tudom ezt elviselni, mert valahogy belefáradtam már az egészbe. De mindezek mellett egy tündér is tud lenni. Ha kérem és van kedve összepakol. Szépen elkezdett beszélni már nagyon nagy a szókincse. Tud bukfencezni, fejenállni, páros lábon ugrálni, formákat berakja a megfelelő helyre, rajzol, gyurmázik és imád a konyhában tüsténtkedni. A felmosót rendszerint elcseni és keni vele a parkettát. A porszívót ha kész a takarítás a helyére teszi és elvárja a dícséretet. A bilizéssel sehogy sem állunk. A wc-n csak sírni lehet :-) Imád egyedül menni bárhová és nem viseli el, ha a kezét megfogom séta közben.

És pár szó ami vicces:

Télapó: Pipó bácsi

Fáj: Bái

Másik: Máó

Joghurt: Jogu

Pimpong: Pipa

Cápa: páca

Dani: Daisz

Hirtelen ezek ezek jutottak eszembe. A többi szó már szép és érthető.

Ezt is megértük. A kisfiam már nagyfiú lett. immáron 2 éves. Igaz sok minden nem változott, de legalább látom, hogy nő és fejlődik. Egyre okosabb ügyesebb találékonyabb. A viselkedése nem változott. Továbbra is sokat rosszalkodik, harap, lökdös, verekszik és csak olyan dolgokat csinál, ami tilos. Sokszor bántja a Danit is, pedig nagyon szeretik egymást. Remélem ez az időszak is elmúlik hamarosan, mert kezdek idegileg nagyok kikészülni. Tomika egyre több szót mond, illetve próbál utánozni. Sokszor tőszavak összerakásából megérteti magát. És tud páros lábon ugrálni már régóta nagyon ügyesen tud bukfencezni előrefele, most tanítom neki hátra. Vége lett a babakocsis időszakának. eladtam a tesó kocsit és vettünk egy szimplát+ egy tesófellépőt. Remélem, hamar hozzászokik, hogy már nincs kényelem bizony keményen sétálni kell. És mivel már nagyfiú eladtam tegnap a rácsos ágyát is és kapott egy igazi nagyfiús gyerekágyat. Hiába a gyerekek csak nőnek.

Dani is nő. Ő is egyre ügyesebb és rafináltabb. sokszor Tomit akarja utánozni. Például már megtanulta, hogy kell ajtót csapkodni, le tudja szedni a hűtő mágnest a hűtőről, tudja nyitogatni a kenyértartót, felismeri a méhecskét a mesekönyvben, egyre többet gagyarászik, áll, bútorok mentén lépkedve megy, tárgyakba kapaszkodva azokat tolja maga előtt és megy utána, tud tapsolni és még mindig nagy zabagép. Azt hiszem, ez sosem múlik majd el nála. És van már egy foga bal lent. Mostanában nehéz éjjeleink vannak. sokat nyűgösködik, felkel, nem hajlandó visszaaludni. Én már zombi vagyok miatta, de tudom elmúlik majd, Tominak is volt ilyen pár hónapja. Dani az ujjait jól használja, csipked vele, felvesz tárgyakat a földről szépen.

Tomi 89 cm és 13,70 kg Dani 75 cm és 9,50 kg

Történt velünk egy kis tragédia, de már túl vagyunk rajta Végre itthon vagyunk. A történet annyi, hogy szeptember 13-án hétfőn délután megsimogattam Dani fejét és a jobb oldalán az egész hallántékán egy hatalmas dudor volt. Semmi színe, semmi sérülés. Gondoltam valami pukli, gyorsan hoztam jégakut és lenyomtam neki vele. Valamennyire lesimult, de úgy gondoltam, ha valamit észlelek nála estére beviszem az ügyeletre. Mivel nem volt semmi baja, nem vittem sehova. Kedd reggel elmentem a gyerekekkel a tescoba gyalog és gondoltam hazafele beugrok a házidokihoz, hogy ránézzen, mert reggelre a pukli már puha volt. Kicsit idegesített, hogy mitől ilyen. A dokinő azt mondta, ez hematoma és ő nem tud megállapítani így semmit, vigyem be a heimpálba a sebészetre nézessem meg. Hát kicsit vacilláltam rajta, hogy bevigyem e, mert egyedül voltam, két gyerek, tesó babakocsi, hogy tömeg közlekedjek. A barátnőm Betty kísért el, de tudni kell neki is van egy 8 hónapos fia. A Heimpálba a sebész megfogta Dani fejét és rávágta, anyuka ez koponyatörés innen már nem mennek sehova. Vigyem fel a röntgenbe és vigyem vissza a leletet. Hát erős anya ide vagy oda elbőgtem magam. A Röntgenben kiderült, hogy koponyatörés van tényleg. A doki mondta kell egy ct is, hogy kizárjuk a belső hematomát és egyéb elváltozásokat. A ct viszont altatva kell, az altatáshoz pedig éhgyomor. Így Dani reggel 9 től nem evett semmit és a ct délután 4-kor volt. Közben mindenkinek telefonálgattam, hogy valaki vigye el Tomit, mert nem mehetek már haza, és nincs nálam a táskámon kívül semmi. Mondanom se kell senki sem ért rá, de végül apumat el tudtam érni, és bejött érte. Daninak közben bekötötték az infúziót. Én gonosz anya elfelejtettem szólni, hogy a Dani nem cumizik csak a jobb kezén a két ujját. Természetesen a jobb kezébe kötötték a tűt. Mondanom se kell Így Dani csak őrjöngött és aludni egész nap nem aludt. A ct eredménye negatív lett. Így nem tudtak eldönteni semmit, de legalább tudtuk, hogy befele nem növekszik semmi. Közben Betty felment hozzánk, összecsomagolt nekem és Daninak cuccokat, Tomit útjára indította Apuékhoz és a férje behozta hozzám a csomagot. Ezután a mentő elszállított minket a Madarász utcai kórházba mert az volt az ügyeletes. Hiába könyörögtem a Heimpálba, hogy nekem az közelebb van és hiába nem ügyeletes had maradjunk ott, nem engedték, Így a Madarászba töltöttük a hetet. Dani mindenféle vizsgálaton átesett és minden jó lett, így ma hazaengedtek. Látta őt ideggyógyász, fül orr gégész, szemorvos. A korházban is remekül érezte magát, egész nap kézben volt. Csak nekem volt ez a dolog kissé fárasztó. A lelkemre kötötték, hogy mostantól pár hónapig hímes tojásként bánjak vele.
Hogy mi történt? Nem tudom. Ciki nem ciki, mindenkinek ezt kell mondjam mert ez az igazság. 2 lehetőség van. Vagy Tomi fellökte és fejbe vágta, vagy elesett a kiságyba és beverte a rácsba a fejét. Csak azt nem értem, hogy ha valakinek a fejét egy olyan hatalmas ütés éri amitől koponyatörése lesz, szerintem annak eszméletvesztés, ájulás, émelygés, szédülés stb. jeleinek lenni kellett volna. Így most a kefét rágom de hiába, soha nem jövök rá mi történt. Dani nem változott se akkor se most. Élénk, vidám, nem zavart jó étvágyú. Ez most a lényeg.
Amiket pedig a kórházban láttam balesetes gyerekeket, nem kívánom senkinek.Egyik nap  egész éjjel együtt bőgtem egy 11 hónapos kisfiúval.

Tomi a mamánál nagyon jól érezte magát és igazán boldog volt amikor hazajöttünk. Dani azóta hisztis, mert megszokta a kézben létet, de remélem hamarosan leszokik róla. Egyébként, vidám, nevetgél, próbál tapsolni, vicsorog :-) Szépen feláll bárhol, és lépked a bútorok mentén. Nagy zabagép. Ahányszor kaját lát annyiszor eszik. Hihetetlen. Előbb fog gurulni mint járni :-)

Tomi nem változik. szeleburdi, változékony mint az időjárás, gonoszkodik és ismét elkezdett harapni. Viszont egyre több szót próbál mondani. Gitár: itár, Gyújtó: újó, Mondja az állathangokat: kot kot, háp háp, miáú.

Danika már augusztus 2. óta mászik, és augusztus 13. óta felül magától. Annyira édes, egyfolytában csak ezt gyakorolja. Állandóan követ és kéri a kezemet, mert akkor megkapaszkodik és feláll. Még nagyon ingog, de őt ez nem érdekli és csak csinálja. Tomi pedig egyre jobban benne van a dac korszakban. Engem semmibe vesz, bármit mondok kinevet és csakazértis csinálja. Hiába ülök le vele játszani. Remélem hamar vége lesz ennek az időszaknak, mert kezdem azt hinni, hogy megbolondulok. Egyébként nagyon szeretik egymást. Dani amikor meglátja Tomit, minden bánatát elfelejti, hangosan örül neki és már mászik is hozzá. De ez fordítva is igaz. Amint hallja Tomi, hogy a Dani felébredt, már rohan a szobához, megy be hozzá és egyből szeretgeti. Ezt nagyon jó látni.

Sok minden történt velünk mostanában. Az én apró fiacskáim egyre ügyesebbek. Dani már augusztus 2. óta rendesen mászik, Tomi pedig elkezdett beszélni. Na ezt nem úgy értem, hogy mondatokban és folyamatosan, de próbálkozik. Írok egy két példát: csoki (kokíí) kuki ( koko) sültcsirke (kot-kot) apa (apapa) papa(papa) mama (mama) baba (baba) Cica (mííííííííí) Bárány (be) kakaó (kaka) Hirtelen ennyi jutott eszembe. És mostanában mielőtt kakilnia vagy pukiznia kéne, odanyúl a pelenkához, mintha jelezné, hogy lesz valami. Persze a bili még mindig nem a barátunk, no de lesz ez még így se! Danika meg szépen mászik, teszi egyik lábát a másik után. Írtó édes, de amilyen ügyes olyan hisztis türelmetlen, éhenkórász és akaratos:-) Két hét múlva augusztus 29-én lesz a keresztelője. Már nagyon várom!

Elég rég írtam, de lássuk be nincs időm semmire. Voltunk nyaralni a fiúkkal Balatonvilágoson. Nagyon elfáradtam. Talán jobban mintha egyedül itthon lettem volna velük. Gyerekekkel a nyaralás fárasztó, de fantasztikus élmény. A Balaton 29-30 fokos volt, így ki se lehetett belőle őket szedni. Nagyon élvezték a vizet. Dani is az úszógumijában ugrált, Tomi meg minden segédeszköz nélkül. Sokat szaladgált és rosszalkodott, Dani meg kúszott mászott mindenütt. Éjjel hol az egyik, hol a másik nem aludt. Az idő tökéletes volt, végig kánikula és egy csepp eső sem esett.

Danika egyre ügyesebb. Ma reggel már rendesen négykézláb próbált odébb menni. ezt azért mondom mert eddig négykézláb ugrált. Nagyon szeret az oladlára dölve támaszkodva játszani , nézelődni. Hogy mekkora lehet azt nem tudom, majd jövőhéten elmegyünk a védőnénihez és kiderül.

Tomi egyre szebben mondja, hogy : mama, papa, apa. ezek most a slágerek. Egyébként idézem őt:

mamamama, papapa, apaapa, hitta(hinta), ijóijó(ninó), hóóóóó(hol van?) pápá, babababa, jó,

Hirtelen ennyi jutott eszembe

Büszke vagyok nagyon. Igen BÜSZKE!

Minden tegnap előtt kezdődött. Tominak poénból mondtam este amikor már nagyon nyafizott, hogy menjen aludni. Ő hátrament a szobájába. Túl nagy volt a csend így utána mentem. ami ott várt rám az kész csoda! Tomi az ágyába feküdt és éppen aludni készült. Mindehez tudni kell, hogy rácsos kombi kiságya van. Ő bemászott. Na itt kezdődött a probléma. Kisfiam rájött, hogy ő bármikor bárhova ki be tud mászkálni. Rá kellett döbbenem, hogy többet sehova nem tudom majd bezárni, lőttek a nyugodt takarításoknak stb.. Az utazóágy se akadály többé, se járóka semmi. Danihoz megtiltottam neki, hopgy bemásszon, remélem be is tartja majd. Erre ma délelött már nagyon nyafogott, de nem engedtem be játszani a szobájába, mert Dani éppen ott aludt a saját ágyába. Amikor Dani felkelt kinyitottam az ajtót és kihoztam etetni. erre Tomi bement a telefonommal. Mire Danit megetettem hátramentem ránézni, és a drágám az ágyába BETAKARÓZVA ölelve a telefonom édesen aludt! A mellem dagad a büszkeségtől. Látom a gyerekek is felnőnek és okosodnak. Többé már nem kisbaba Tomi! ezt most már nekem is be kell látnom!

Dani pedig négykézlkáb áll és elkezdett ugrálni mint annó Tomi. 1-2 hét és mászni fog. És a legszebb, hogy ma délelött óta oldalt támaszkodva felül magától. Hihetetlen, hogy repül az idő, a gyerekek csak nőnek fejlődnek én meg panaszkodok. Hát nincs mire. Van két tökéletes gyönyörű és eleven kisfiam, akiket soha semmi pénzért nem cserélnék le!

Az idő nem mondható éppen nyári időjárásnak. Lassan 2 hete nincs több mint 22 fok, esik az eső és fúj a szél. A lakás is lehült 22 fokra, amit ugyan annyira nem bánok, de 2 hét múlva megyünk nyaralni és jó lenne ha addigra jó idő lenne. A fiúk meg kikészítenek engem idegileg. Azt hiszem lassan kéne valamit csinálnom, mert megbolondulok. Dani új szokása kb 3 hete, hogy eszik alszik és ha ébren van akkor csak kiabál. De mint akit nyúznak. Konkrét baja nincs, mert ha felveszem akkor elhallgat. De erre nem szoktatom rá, remélem hamar rájön, hogy a kiabálással nem ér el nálam sokat. Most éppen alszik. A másik meg az, hogy őt nem lehet ringatni, simogatni. Ő csak úgy hajlandó elaludni ha alvás előtt minimum 40 percet torka szakadtából ordít. És nem csak este. Könny nem jön egy csepp se a szemeiből. Így fárasztja le magát, hogy kellő képpen el tudjon aludni. Eközben Tominál egyre jobban előjön a dackorszak. Mostanra már visszatért a harapás is. Ha ő kéket kér és és zöldet adok akkor kitör a balhé. Sikít, földhöz vágja magát, örjöng, toporzékol, verekszi, és harap. Mindegy hol vagyunk, mindegy mit csinálunk ő előadja magát. És ez nem 1-2 alkalommal fordul elő, hanem a nap nagy része ebből áll. Nyuszika szindrómában szenved. Soha semmi se jó. Elkezdett az ételek terén válogatni is, pedig ő nagyon jó evő volt. A szemüvegét szinte hetente lehet csináltatni. Szóval nagyon kivagyok. Vagy egyszerre kiabálnak, vagy felváltva. A lényeg, hogy a nap egészében csupán éjjel van pár órám míg csend van, egyébként hol az egyik, hol a másik ordít, legtöbbször ok nélkül. A gyomoridegtől már lassan enni sem tudok. Újra cigizek, mint régen. Másképp nem tudom elviselni a dolgot, de így is nehezen.

Egyébként minden rendben, mindenki egészséges és ez a legnagyobb kincs! Majd csak lesz valahogy, majd csak túléljük a dolgot.

Nagyon meleg van. Szó szerint kánikula. Itthon a lakásban is 30 fok van. A gyerekek nagyon nehezen viselik. Főleg Dani. Tomi pedig napról napra egyre hisztisebb. Már idegileg alig bírom. Ő nem eleven, hanem nagyon rossz! De szó szerint. Sikít, örjöng, hisztizik, verekszik...

Dani pedig egyre ügyesebb. Forog hasról hátra, hátról hasra, odakúszik az ágyon ahova akar. Egyik kezéből a másikba átveszi a játékokat. Minden érdekli és mindent megkostól :-) A kanállal való evéssel még hadilábon áll, de majd belejön egyszer. Már 7750 gramm és 67 cm. Az utolsó oltást amit most megkapott kicsit megviselte. A hőség is közrejátszott, de szegénykémnek 38,5 volt a láza. Sikeresen túlvészeltük ezt is. A lehető legtöbb időt a játszón töltjük jelenleg árnyékos fák alatt :-)

Nem is tudom hol kezdjem. Kezdem ott, hogy pünkösd hétfőn elvittük a gyerekeket az állatkertbe. Nagyon ügyesen viselkedtek. egy hiszti nem volt egész nap. Dani végig aludt, tomi nézelődött játszott. BKV-val mentünk, mert mért ne alapon. Nagyon élveztük mi is és Tomi is. Voltunk HÉV-en, Busz-on, Villamoson, Trolin, Kisföldalatti-n. Az állatok mind kint voltak, az idő csodálatos volt. Utána hazafele még egy nagy játszóterezés. Hát mit ne mondjak este senkit se kellett altatni :-) Sajnos utána következett a fekete leves. Következő héten még nem volt semmi gond, itthon elvoltunk játszottunk. Egyik napról a másikra május 31-én beteg lettem. De szószerint egyik percről a másikra. Mint gyanítottam bekaptam azt a fránya Calici vírust. eleinte azt hittem gyomorrontás, de mivel az nem jár magas lázzal, így elvetettem az ötletet. Utánanéztem a neten a tüneteknek és a betegség lefolyásának és beigazolódott a legelső gyanum.

Állandó 39 fokos láz, semmivel sem vihető 38 fok alá.

Egyedül itthon 2 picivel,segítség napközben nuku.

Wc látogatása elég sűrűn. Hol alul hol felül....

A Wc fertőtlenítése minden esemény után,
Fertőtlenítős szappannal kézmosás utána száraz kézfertőtlenítés
Szájmaszk viselése
Keserű tea ivása
Evés nuku
Hasfogó szedése amit szoptatás alatt is lehet

Eredmény:
1 nap alatt lepucolódtam
Már nem hányok, nincs hasmenésem, nincs lázam
Calici vírus kiirtva.
Anyatej elapadva.....

Most a feladat:
Lakás fertőtlenítése teljesen
Tejem visszahozása minden erőmmel
Laktoherb tea naponta literszámra
Óránként cici fejés
Dani minden kajánál cicire téve + pótlás
Sokat pihenni

Mindemellett:
főzni
mosni mert ugye az mindig van
Tomit kielégíteni:-))))))))))
Danit is, mert egyre több van neki igényből.....

De a jó hír, hogy senki nem kapta el, csak én szenvedtem mint a kutya....
És hivatalosan is tegnap estétől a fiúk egy szobába kerültek. Mert mért ne alapon átrendeztem a gyerekszobát is tegnap :-))))))))))))))))

Az idő csak rohan, meg nem áll soha.... Gyermekeim fejlődnek, nőnek, okosodnak, rosszalkodnak....

Tegnap voltam a doki néninél és mindkét fiú megkapta az oltását. Dani a 3 hónaposat, Tomi a 18 hónaposat + pevenar ismétlőt. Volt nagy ordítás, de hamar túlvoltunk rajta. Mivel szakadt az eső és a babakocsihoz nincs esővédő, apa elvitt minket, így volt segítségem is. Dani jól viselte, de Tomi egész este sántított a jobb lábára. Szegénykém, biztos fájt neki az izom amibe adták a szurit. Danika 64 cm és 6950 gramm. Hát nem mondom, hogy éhezik :-) Én minden erőmmel azon vagyok, hogy a tejem megmaradjon, de sajnos folyamatosan kevesebb. Tegnap pl alig volt, ma nincs gond. Pihenni nem sok időm jut, de amint adódik kihasználom. Sokat vagyunk továbbra is szabad levegőn. Dani kezdi utálni a babakocsit ha ébren van, mert ott nem történik számára semmi érdekes. És május 10-én 3 napja megvolt élete első igazi baba kacaja. Annyira édes volt. A sok nyáltól ami még a szájában volt nevetés közben fulldoklott. Azt hittem megzabálom. az tetszett neki annyira, hogy a könyv amit a fejemre tettem leesett. Ő 3 hónapos és 15 napos volt az első igazi kacajnál, Tomi 3 hónapos és 14 napos. Tehát szellemileg egyformán fejlődnek, De mozgásban Dani lustibb. Ő még nem forog, Tomi ilyenkor már igen. Viszont édesen visszamosolyog és dumál. Főleg amikor leteszem, hogy aludjon el, becsukja a szemét és addig magyaráz a kis újszülött csecsemő nyelvén, míg el nem alszik. Nagyon nagyon édes olyankor. Éjjel még mindig kel 1-2 alkalommal szopizni, nem úgy néz ki mint aki le akar szokni rüla. Pedig Tomi ilyenkor már este 7-től reggel 7-ig bírta. Talán azért mert ő nem szopizott és nem látta értelmét miért felkelni. Dani viszont élvezi, hogy magamhoz ölelem és úgy szopizik éjjel. De nem bánom. Engem nem zavar, én tudok tőle pihenni. Egyen csak ameddig tud és van rá lehetősége. Egyébként már kostólgatja az almát, barackot sütőtököt, és úgy látom nagyon szereti a pocakját. A pancsizást most kezdi igazán jobban élvezni. Szionte úszik a kádban úgy kalimpál, és sír ha kiveszem, hogy vége a fürdésnek.

Hát ismét itt vagyok és írnék, de Dani rákezdett... Na most mi legyen? kihozom ide és akkor remélem abbahagyja... nem hagyta.. meg kell etetnem...

Na kész is vagyok. Szóval. Elmúlt a picurkám is 3 hónapos. Repül az idő. Jelenleg 6500 gramm és 63 cm. Nagyon szépen fejlődik. Már néha elenged egy egy mosolyt nekem, különben elég komoly gyerek :-) Naponta 3x alszik, szépen eszik és jó kisbaba. A babakocsit nem szívleli, mert még nem lát ki és unatkozik menet közben. Kézben vagy kenguruban remekül elvan, persze csak akkor ha tele a pocak. Ma bírkanyírást tartottam és Dani megvállt ékes hajkölteményétől. Megzabálom, olyan cuki lett:-) Az esti rituálé még mindig megvan. A vacsin nem alszik el... 30 perc ölbeséta követi :-)

Tomika pedig szemüveges lett. Nagyon nehéz vele. Mindig leveszi, pedig jó lenne ha sokat hordaná. 83 cm és 12 kg a drágám. Tökéletes a súlya. Mostanában sokat játszóterezünk, amit mindhárman élvezünk. Apa meg folyton dolgozik. H-V-ig...... De ennek eredménye is van, el tudunk menni nyaralni. Alig várom már. Tomikának meg mostanában volt két nagy esése a játszón. Annyra de annyira megijedtem...

Tomi két akkorát esett a játszón múlthéten, hogy meg is halhatott volna. Először lecsúszott a csúszdán de menet közben megfordult és hasalt. Lába lefele feje felém. Ahogy leért a lába a gerince hátrafelé visszahajlott. Annyira megijedtem. el is törhetett volna. Utána egy pillanatra nem figyeltem, mert  Danit etettem. Közbe Tomi felmászott a csúszdára, megcsúszott a lába és a létra fokai között leesett. A tarkóját bevágta a lépcsőbe esés közben.... Na utána fogtam magam és hazajöttünk... Elegem lett....

És Tomi már 12,5 fogu :-) de ez a fogzási sorrend elég egyedi nála:-) És a legjobb, hogy már csomó baba jelet használ. pápá, telefon, tente, repülő, tök, dolgozni, puszidobás, ott

Dani húsvét után megkapta az oltásokat. Nem mondom, hogy nem sírt, de elviselhető volt és nem balhézott annyira. 5600 gramm és 60 cm. Hú és ez már 2 hete volt lassan. Úgy nő mint a bolondgomba. A mindennapjaink továbbra sem egyszerűek. Dani ugyanúgy rengeteget eszik, Tomi pedig egyre szemtelenebb. Délelőtt még elmegy valahogy a nap, de délután katasztrófa. Dani folyton bőg, soha nem jó neki semmi. Tomi meg nem akar aludni. Reggel 5-kor kel és este 8-ig van, hogy nem is alszik, van, hogy 1 órát. Dani már szépen tartja a fejét és kb 10 hetesen először megkaptam az igazi mosolyát is. Annyira édes volt. Most már nagyon figyel és visszabeszél. És a legszebb Tomi végre megszólat. Megkaptuk az első igazi szavát. Nagyon örülök neki, de kicsit csalódott is vagyok. A drágám, akiért gürizek nap mint nap, akinek elviselem a butaságait akit pelenkázok etetek, játszok vele, játszótérre hordom stb… kimondta, hogy APA! J

Ilyen szörnyű húsvéton még nem voltam túl. Kezdtük azzal, hogy tomi összeszedett valami nyavalyát, folyt az orra. erre másnap már én és az apja is betegek voltunk. Harmadnapon Dani is. miondenkinek folyik az orra, köhög, fáj a torka és még sorolhatnám. Tiszta betegek vagyunk. így nem mentünk sehova és nem is jött senki hozzánk. Holnap pedig Daninak kéne oltásra menni, de nem tudom, hogy a dokinő beoltja e, vagy csúsztatni kel. Majd elválik. Bár Daninak mintha már az orra se folyna annyira meg ő nem is köhög. Na majd kiderül ami beborúl. Egyébként jól vagyunk, csak a hisztik kezdenek az agyamra menni. sokszor ha 200-ig számolok az sem elég. Tomi kezd nagyon kihozni a sodromból. Ráadásul mindig egyszerre kezdenek rá a fejem meg szétrobban tőlük. Tominak hamarosan kibújnak a felső rágó és szemfogai. Érdekes ezek miatt éjjel nem szenved. Dani pedig szépen cicizik de a kis belesnek nem elég ám. Naponta egyszer legalább pótolnom kell. De nem baj, boldog vagyok így is, főleg, hogy a kis maszat elég cicifüggő ettől függetlenűl. És ma kapott egy cumisüveget amibe csipketeát főzök neki, hogy vitaminhoz jusson és ne csak egyen:-)

És akkor néhány friss kép rólunk

Nem egyszerű az élet az tuti. Két ekkora babával főleg. Kezdenek a mindennapjaim romokban heverni. Vagy Dani sír folyton, vagy Tomi hisztizik. Ha jól látom nem csak a felső 2 rágófoga jön hanem a bal felső szemfoga is. Most pedig valami nyavalyában szenved. Folyik az orra ezerrel és tegnap este lázas is volt. Most vagy csak valami vírus, vagy a foga, a fene se tudja. Egy biztos, sír ha kell ha nem. Nem enged orrot törölni, szívni. A hisztik a tetőpontra hágnak, miközben Dani is felébred ha végre sikerül kidönteni. Ritka pillanatok egyike. Tomival egyre nehezebb, kezdenek a hisztik eldurvulni. Ha valami nem tetszik akkor mindent földhöz vág ami a keze ügyébe akad. Ha nincs nála semmi akkor gyorsan keres földhözvágni valót, vagy megüt engem vagy földön hempereg. Tiszta dili. Dani pedig állandóan enne. A tápszerrel is ugyanazt csinálja mint a tejjel. 1- 1,5 óránként eszik. Már minden lehetőséget kipróbáltunk. A védőnő is tanácstalan már. Dani jelenleg 5500 gramm és 58 cm. 3 hét alatt 1 kg. Nem semmi. Felkötöm a gatyám, nyelek egyett és tovább lépek. Sajnos az ilyen sűrű etetések mellett bármit is csinálni és közben Tomival is érdemben foglalkozni nagyon kifáraszt. De én vállaltam, nem panaszkodom, teszem amit tennem kell. Egyszer csak felnőnek remélem. És most pár napig az unokahugom is itt vendégeskedett nálunk, mert a szülei elutaztak és valakinek rá is kellett vigyázni. Hát ki ha én nem? Na így zajlik az életünk most. Ráadásul Apának most bejött sok meló, így ő is alig lesz itthon. Kora reggel megy, késő este jön és hétvégén is melózik. Bele fogok bolondulni azt hiszem. Jó lenne nekem egy kis pihi.

Nem mondom, hogy egyszerűek a mindennapjaink. Egyre kevesebb időm van ezt a naplót is írni, így lehet felfüggesztem, de az is lehet, hogy csak havonta látogatom. A fiúk sokat fejlődtek, de még nem sok változás van itthon. tomi még mindig nem beszél, de egyre többet duruzsol és mutogatás közben is mondja már a magáét kínai nyelven. Danika egyre többet van ébren, figyel rám, de inkább sírás a vége a dolgoknak. szépen kinyomja magát és nem billeg közben a feje. Még nem mosolyog vissza és nem gagyog, de nem is siettetem. Tegnap venni kellett itthonra tápszert, mert úgy néz ki délutánonként kissé megcsappan a tejem a fáradságtól. De kitartok és igyekszem a tejemet serkenteni nem pedig átszokni a tápszerre. Anyagilag se mindegy, no meg kényelmi szempontból sem. Éjjel mennyivel jobb csak előkapni a cicit, mint tápot keverni, melegíteni utána mosogatni. Na meglátjuk mi lesz a dolog vége. Tomikával mostanában rengeteget járunk játszótérre. Élvezi a kis drágám, de még bele kell jönnie, hogy a gyerekeket nem bántjuk, nem döntjük hanyatt. Lassan észreveszi magát. Tegnap nagyokat csúszdáztunk. Nagyon élvezte a dolgot! Én kicsit fáradt vagyok, de nem panaszkodok, Éjjel mostanában Tomi alszik, Dani max 1-2 alkalommal kel. Nappal mikor Dani alszik, tomi sikít, ha Tomi alszik, Dani ordít… Mindig valakinek a száját be kell valamivel fogni, hogy a másik aludjon. Ok Tomi figyelmét simán terelem, de Dani száját csak cicivel lehet befogni J Néha úgy érzem annak a napnak sosem lesz vége és már kikészülök, néha meg megy minden simán. De jó lenne ha sosem lennék feszült mert az a tejnek nem tesz jót

Te sem akarsz kimaradni a legújabb pontgyűjtő őrületből?
Mit is kell tenned?
2010. 04. 01. -én hivatalosan is az útjára indul a programunk.
Nem kell mást tenned, csak elolvasni a Neked küldött
hirdetéseket. Naponta maximum 5-öt. Ha megteszed, pontokat
írunk Neked jóvá, amit beválthatsz az ajándékainkra.
Jelentkezz most, mert a 2010. március 31-ig regisztrálók
között kisorsolunk egy hosszú hétvégét 2 fő részére a Kék
Duna Wellness Hotelbe!
Regisztrálj most, nehogy kimaradj az első PONTERek közül!
A következő linken tudsz REGISZTRÁLNI:
http://www.ponter.hu/index.php?menu=belep&act=reg&code=d5d2c372aa

Telik az idő, de a tavasz csak nem akar megérkezni. Még most éjjel is esett az a fránya hó. A babákat meg rettenetesen megviseli ez az időjárás. Dani 1 hete nem bír magával. Én még nem láttam olyan babát, aki este fürdés után az anyukája cicijén vacsorázva nem alszik be. Hát Dani képes erre is. Szopi után még 1,5 órát képes ébren szenvedni. Ugyanis ahhoz még túl kicsi, hogy elfoglaljam, így csak sír. A hasa nem fáj és ha ringatom csendben van, de ő csak a cicin tudja magát elképzelni éber állapotban. Lassan veszek neki egy mű cicit. A súlya szépen gyarapszik. Heti 250-270 grammot hízik. Már 4500 gramm és 55 cm a drágám. Kis pufi lufi a feje. Amúgy nincs vele gond. Van, hogy éjjel 1x kel, de van, hogy 2x. Nem tudom, mitől függ. De legkésőbb este 9-kor már mindig sikerül ágynak döntenem, Tomi meg már 8-kor alszik. Viszont Tomi kezd kicsit kikészíteni. Őnagysága, nemhogy 1x alvásra tért át nappal, van, hogy egyáltalán nem alszik. Ilyenkor az idegeimre megy az állandó sikításával. És a legújabb szokása erőltetve nevetni, de valami förtelmes módon. Attól mindig a plafonra mászok, és természetesen mindig akkor csinálja, mikor Dani aludna, hogy felébredjen rá. De ezzel szemben imádja Danit. Mindig bújik hozzá, simogatja, szeretgeti. Velem ellentétben, akit mindig megharap és játékból ver. Jó lenne, ha erről már leszokna. Kicsit túl agresszív. Más gyerekekkel is csak úgy tudja elképzelni a játékot, ha bántja őket és mindezen jókat nevet. Mondjuk, nem azért csinálja, mert tudja, az a másiknak fáj, csupán játszik. Remélem ebből is kinövünk egyhamar. Nagyon várom már a jó időt, amikor kinn lehetünk egész nap a levegőn. Talán akkor minden könnyebb lesz. Talán. Ja és megjártuk a szemészetet. A nőci kitalálta, hogy Tominak +3-as szemüveget kell viselnie. Na mielőtt én kiváltom elviszem egy másik dokihoz is, nehogy olyat hordjon Tomi ami csak ront rajta. Április 22-re van időpontom. Remélem, ott rendesen kivizsgálják. De ha tényleg kell szemüveg neki, akkor gőzöm sincs, hogy hogyan fogom a fején tartani. Ez egy nagy kérdés teli kérdőjelekkel.

Elérkeztünk az első hónap végére és megkezdtük a 2 hónapunkat Danika életében. A gyermek még mindig édes és aranyos, de egyre többet van ébren nappal. Főleg délelőttönként. Ekkor nem bír elképzelni mást magának mint a cicit! Ha nem éhes akkor is. De kezdem kiismerni. Eszik böfizik, majd ébren van. ekkor játszok vele és Tomi is, mikor ismét nyügi akkor peluscsere és megy aludni. Ilyenkor cumi kell neki és a saját ágyában szépen elalszik egy idő után. Mondjuk míg elalszik van egy két cumipara amikor vissza kell neki adni mert elhagyja, de mindezek mellett mintagyerek. A hétvégén elég rossz volt, mert erős szeles idő volt, ami őt is és engem is keményen megviselt. De ma ismét minden a régi. Dani az egy hónapos mércén 4000 gramm és 54 cm. Szép teljesítmény tőlünk. Hason fekve ébren már 2-3 percig gyönyörűen tartja a fejét. Erősen kancsal ilyenkor mert fókuszálni próbál. Annyit nevetek rajta. Ma Tomi is kinevette. Nagyon cuki. Tominak meg kijött a két alsó rágófoga. Jobban mondva áttört! Remélem most már lassan nyugis éjjelek következnek majd. Én jól vagyok, tejem van bőven így Daninak nem kell tápszer. Tomi is édes szépen fejlődik és egyre komiszabb. Sokszor játssza a süketet és csakazértis csinálja amit nem kéne, de ez a korral jár. Imádja Danit. szó nélkül jön simizi a fejét és hozzábújik, hogy szereti őt! Remélem ez később is így lesz náluk. Apa továbbra is sokat dolgozik, hogy minden jó legyen itthon. De most mennem kell, mert Dani úgy érzi üres a pocakja….

Azt hiszem mindent elkiabáltunk. Danikával nem bírok 2 napja. Eszik szinte óránként fél órát. Aztán megnyugszik, de csak addig, míg a karomban van. Utána, ha le merem tenni, megy az üvöltés. Mintha Tomit látnám ebben a korában. Kész vagyok. Tomi meg azért őrjöng, mert nem vele foglalkozok és Dani állandóan vagy a kezemben van, vagy kendőben rám kötve. Ha lerakom Danit a szopis párnára ott megnyugszik és el is alszik néha, de úgy nem hagyhatom sehol, mert Tomi letámadja. Dani csak a kiságyában van biztonságba, de ugye nem hagyhatom egész álló nap egyedül egy külön szobába bezárva. Azért már ő is keresi a társaságot. Szóval nagyon nehéz. És mindemellett tök egyedül vagyok, nincs segítségem és Tomi is kezd áttérni a napi 1x alvásra és persze a fogai is jönnek ezerrel. Nem tudom mi lesz, így de lassan belebolondulok. Alig várom a jó időt, hogy kivigyem őket a parkba és akkor talán Dani alszik a kocsiba, Tomi meg kitombolja magát. Dani mostanában meg annyit eszik, hogy folyton bukik. Remélem, ebből nem csinál rendszert, mert így ő is nyugtalan a pocijával és én is mert nem tudom letenni és Tomi is mert nem vele vagyok. Azért közben zajlik is az élet. Pont ma egy hete, hogy összetörték az autónkat. Apába belementek oldalról. Szerencsére neki semmi baja nem lett és mára már a kocsi is kész van, a biztosító szerelője megcsinálta. Tegnap meg kivittük Danit is a levegőre, míg átmentünk anyuékhoz, mert tegnap volt Apa szülinapja. Igen az én apukámé J Nem voltunk ott sokáig, de jó volt kicsit kimozdulni itthonról. Azt hiszem, ha jó idő lesz, akkor ma délután megkísérlem ugyanezt a kimozdulást csak egyedül a fiúkkal. Remélem menni fog. Vettünk egy tesó babakocsit, amibe mindketten kényelmesen elférnek. Tavasszal nagy hasznát fogom venni.

Dani egy szuper baba. Este 8-kor evett utána éjfélkor majd hajnal fél 6-kor! Azt hiszem megáldott az isten és meghallgatta könyörgésem egy nyugodt jó gyermekért! Nagyon boldog vagyok. Nagyon jó minden. Tomit kell kicsit kényeztetnem, de remélem, hamar belerázódik majd ő is az új helyzetbe. Tegnaptól egyedül vagyok Segítség sajna nincs, de erős vagyok, megoldok mindent. Danit ébresztenem kell 4-5 óránként, hogy legalább egyen:-) Este 8-kor vacsi, majd hajnal kettőkor ébresztem és legközelebb reggel 7-kor ébresztem. Azt hiszem, most ezzel leállok és majd kel ha akar. Annyit alszik, mint egy mormota. Nem tudom ki tette ezt velem, de nagyon meg vagyok áldva és kaptam egy áldott jó babát! Istenem! Nagyon nagyon boldog vagyok miatta. Volt kinn a doki néni, megnézte. Kaptunk szemcseppet, mert kicsit váladékozik neki, de egyébként minden ok. Bivaly erős a drágám és makkegészséges. Jelentem a köldökcsonktól megszabadultunk:-) Tomi jól viselkedik, már megbékélt velem. Mindig kéri, menjünk Danihoz és nézzük meg. Persze viszem is! Remélem szeretni, fogja nagyon. Pihenni így éjjel tudok és nappal is, ha Tomi alszik. Tejem van bőven, a pici is rendesen szopizik így panaszra nincs okom. Tegnap apa itthon maradt Danival én meg édes kettesben elmentem Tomival sétálni. Tök jó minden! Ja és Tominak tegnap beadta az oltást a doki néni. 15 hós. Remélem nem lesz mellékhatása majd jövő héten. Míg Dani szopizik, Tomi vagy mesét néz, vagy lefoglalom valami jó kis játékkal. Bár ez nehéz, de mindenért meg kell küzdeni nem, lehet minden olyan sima ügy :-) Ja és már -9 kg-nál tartok:-) Újra kezdek lefogyni:-) 6 hét után nekilátok a tornának is. :-) És persze semmi diéta:-) Zabálok, mint egy ló:- Ja, lemaradt. Szóval Dani haja ugyan olyan, mint Tomié. Sok és sűrű is, de nem olyan hosszú, mint Tominak volt és nem áll égnek:-)

Születés

Elérkezett az idő, hogy most már beszámolhatok a második kisfiam Danika születéséről! 2010. január 25-én kezdődött az egész történet. Délután átmentem anyuékhoz egy kicsit még, mert éreztem valami elkezdődik hamarosan. Előtte itthon kitakarítottam, levágtam a körmeit Tominak és a maradék cuccot bepakoltam a táskámba. Anyuéknál úgy éreztem fájdogál a pocakom, de ez nem volt újdonság, mert már napok óta voltak fájásaim. Aztán apa jött értünk és hazamentünk. Este mielőtt még Tomit lefektettük már erősebben fájdogált a hasam, de nem volt rendszeres. Pihentem, apa is mondta ne ugráljak nagyon Tomi után. Minden úgy zajlott, mint szokott. Tomi fürdetése, altatása és mi is lefeküdtünk. Még tv-t néztem aztán én is elaludtam este fél 10-kor. 11-kor arra ébredtem, hogy nagyon fáj a hasam. Gondoltam a pisilés miatt, mert nagyon kellett. Kimentem és ott észrevettem elment a nyákdugóm. Szóltam is apának, hogy már nem sok van, hátra mert ez történt. Tomival ugye ezek után még volt 5 napom. De most elkezdődtek a fájások rendszereződni és 5 percenként jöttek. Nem voltak nagyon erősek, de ahhoz éppen elegek, hogy aludni ne tudjak. Egész éjjel járkáltam, feküdtem, ültem. Aztán hajnal 4-kor úgy döntöttem felhívom anyut és megkérdezem tőle, hogy szerinte mikor induljunk, mert a fájások nem erősödnek, nem múlnak minden változatlan. Megegyeztünk abban, hogy megvárom, míg Tomi felkel és utána átvisszük, őt hozzájuk majd bemegyünk a kórházba. Tomi mindig 5-kor legkésőbb felkel, hát ezt most nem tette. Mi már tűkön ültünk és végül felhívtam anyut, hogy akkor most ő jöjjön át, mert indulnék, de nem akarom felébreszteni. Anyu ide is ért 5:45-re amikor Tomi is felébredt. Mi szépen elindultunk. A kocsi ringatózására a fájásaim szépen el is múltak. Minden mindegy alapon felmentünk a szülészetre. Ott fel is vettek és mondták ebből még ma gyerek lesz délután. A méhszájam bő 2 ujjnyira ki volt már tágulva, de a méhszáj még vaskos volt. Bevittek a szülőszobába és Apa is bejöhetett hozzám. Ugyanoda kerültem ahol Tomit szültem. Feltettek ctg gépre, ami mutatott ugyan fájásokat, de annyira gyengék voltak, hogy még én sem éreztem. 8-kor ismét megvizsgáltak. A helyzet annyiban változott, hogy a méhszájam már felpuhult, de ennyi. Kaptam beöntést is. Ezután csak vártunk, vártunk, de nem nagyon történt semmi. A fájások nem erősödtek. Én már nagyon fáradt voltam, mert ugye előző nap reggel 5 óra óta ébren voltam. A szülésznő azt mondta konzultál egy dokival, és ha beleegyezik akkor burkot repesztenek. Már lassan 11 óra volt doki még sehol. Én újból a ctg gépre kerültem. Aztán megjelent egy doki aki elvitt megvizsgálni. Egyből burkot repesztett nálam. Ezután az események kissé felgyorsultak. 11:15-kor volt a burokrepesztés. Ezután 5 perc múlva kemény 3 perces rendszeres fájásaim lettek. Annyira, de annyira fájt, hogy az elmondhatatlan. Kis idő elteltével már éreztem nyomnom kell. Nem volt mese. Felfektettek a szülőágyra és mondták, bizony itt már jön a baba. Nem tudom megmondani hány nyomásra, de Danika nagyon gyorsan kibújt belőlem. 12:40-kor már a mellkasomon szuszogott a drágám. A szülés igaz nagyon gyors volt, de ezzel együtt kegyetlen érzés is. Ebbe a másfél órába belesűrűsödött minden, ami egy sima 5-6 órás szülésbe eloszlik. Fáradt is voltam nagyon és Dani is nagyobb baba volt, mint Tomi, de minden szenvedést megért. 2010. január 26-án 12:40-perckor megszületett az én gyönyörű 2. kisfiam Farkas Dániel 3400 grammal és 51 cm-el. Az érzés leírhatatlan volt amit akkor éreztem amikor a mellkasomra tették. Boldog voltam határtalanul. ezután 3 napot töltöttünk a kórházban majd egészségesen hazatértünk.

Én soha nem hittem volna, hogy ilyen baba létezik. Tomika után el se tudtam képzelni. Dani egy tündér baba. Eszik, alszik, szó szerint. Ma 4  napos még nem kiabálok el semmit, de ébren születése óta talán összesen 10 percet láttam J A szopizás kiválóan megy, tejem sok van, Dani meg eszik szépen. ő nem olyan, mint Tomi volt, neki sikerül. Remélem jó sokáig így is marad a dolog. Tomika a tesó érkezését jól fogadta. mosolyog rá meg simizi amikor engedjük neki. Van, hogy hozzá se mer nyúlni. Édes. Annál inkább velem nem. Mióta hazajöttem csak harap üt és rugdos. És nem csak játékból. Keményen meg kell majd küzdenem újból a szeretetéért. A korházba, amikor jöttek apával értem, meglátott elfordult és az apjába csimpaszkodott. Nem volt hajlandó rám se nézni, ha megfogtam menekült. Szerintem nagyon besértődött rám, hogy elmentem itthonról. Remélem, mihamarabb megbékél a lelkem. Egyébként úgy néz ki beteg is. Tiszta rekedt a hangja, néha köhög. Orra nem folyik. Szerintem, amikor havat evett akkor a torka begyulladhatott. Na sebaj. Adok neki mézet meg mézes teát, sok gyümit. Egy biztos így nem fogja megkapni a 15 hós oltást most.

Ma délelőtt megjártuk Tomival a terhes gondozást. Eljött az idő az első ctg vizsgálatra. Igen nem csak most az első, hanem életem legelső vizsgálata volt, mert Tomival mire mentem volna megszültem. Szóval. Tomikának orvos fóbiája van. Ha meglátja, hogy velem csinálnak valamit már sír. Annyira sajnálom olyankor. A jelenlétében egy sima vérnyomásmérés nekem már tragédia. De lefoglaltam, odaadtam neki a telefonomat így megnyugodott. Csak a telefonom bánta, mert kirágta belőle a hangszórót. Na de a lényeg. 20%-os fájásaim vannak, most amiből én akkor egy kukkot se éreztem. Mi lenne, ha a jósló fájások alatt néznének :-) na, mindegy. A streptococcus baktériumom meg nyomtalanul eltűnt így most teljesen nyugodtan várhatom Danika érkezését, minden rendben van. Tominak viszont már ma délelőtt nurofent kellett adnom. Nagyon szenved a drágám. A bal alsó és a jobb alsó rágófogak ki akarnak jönni és nagyon szenved miatta szegénykém. Remélem, túl leszünk rajta még szülés előtt, mert nem tudom apa, hogy bírná nélkülem egy nagyon fájdalmasan síró babával.

Eltelt megint egy hét és remélem, még legalább 2 hetem van hátra 2 in 1-ben. Jó lenne. Bár fizikailag már most rögtön legszívesebben kettéesnék, de tudom, mindenkinek az a legjobb, ha Dani még a pocakban várakozik egy picikét. Ma voltam reggel vérvételen meg vizelet leadáson. holnap meglesz az eredmény, csütörtökön a tenyésztés eredmény és valamikor 2 hét múlva a vércsoport. Remélem, megérjük. Most csütörtökön megyek az első ctg vizsgálatra. Nagyon kíváncsi leszek rá. Bár Tomival el se jutottam, hisz előtte 2 nappal megszületett. Na, reméljük, ez most nem következik be. A hétvégén végre vettünk a fürdőszobába egy fregolit. Most már tudok ott teregetni és nem kell elfoglalni Tomi szobáját a szárítóval. így most már a hét bármelyik napján tud ott játszani korlátok nélkül. Élvezi is a dolgot rendesen. Egyre többet sétálok vele babakocsi nélkül, hogy szokja a helyzetet. Mit ne mondjak, nem panaszkodik, kimondottan élvezi. De azt hiszem a mai sétából nem nagyon lesz semmi, mert ezerrel szakad a hó. A járdák nincsenek, eltakarítva csúsznak. Így ma ki sem tudunk mozdulni. Na de majd még meglátom mi lesz. Mindezeket leszámítva mindannyian jól vagyunk. Senki nem beteg kopp kopp, és remélem nem is leszünk. Ha Dani megszületik, akkor a doki néni kihozza a Tominak szánt védőoltást is mármint a 15 hós oltást. Annak a mellékhatása 7-10 nap múlva jön elő, ha előjön. Hát nagyon remélem, hogy nem! Ja és a legfontosabb. Tomi pár napja mondogatja, hogy apa. No, nem ilyen egyszerű a dolog. Ő úgy hívja Api! Még nem tudom, hogy tudatosan hívja, vagy csak mondogatja a szót, mert tetszik neki, de egy biztos az apját nevezi így.

Telik az idő rohamosan én meg alig-alig haladok a dolgaimmal. igaz a kórházi pakk már bepakolva talán még a fogkefe hiányzik belőle. Danika ágya megvéve, összeszerelve, minden babaruha kimosva, vasalva, behajtogatva várja érkezését. Én is nagyon várom már őt, de kicsit tartok is tőle. Nem tudom, Tomi hogy fogja őt fogadni és mennyire lesz toleráns vele szemben. Mondjuk, ha a kicsi szopizik, addig ő mit csinál? Jó kérdés, de jobban teszem, ha nem ezzel foglalkozom, mert akkor csak kipurcanok. Egy biztos, üres pocakkal biztosan minden sokkal könnyebben fog menni nekem már „tapasztalt” anyukának. Azt hiszem, mindenre fel vagyunk készülve. Hogy segítségem lesz e az még kérdéses, mert Apa és Mama Max 1-1 hetet tudnak majd velünk Tölteni, ami valljuk be nem sok. Remélem, az idő alatt Tomi hozzászokik a tesó gondolatához. Bár mostanában elég nyugtalan a lelkem. Egy hete éjjelente többször felsír, szinte félóránként hajnal 1-től. Nem tudom, mi lehet az oka, de jó lenne megtalálni, hogy a Dani születése után legalább ő aludjon nyugodtan. Még az is aggaszt, hogy Apa, hogy bír majd vele, míg én a kórházban leszek, mert Tomi még soha nem töltött nélkülem pár óránál többet. Remélem nem lesz gond, és jól elszórakoztatják majd egymást. Tomika különben napról napra ügyesebb. igaz nem beszél, nem mond egyetlen szót sem, de ettől függetlenül nagyon ügyen játszik a formaberakós kockáival, az oszlopra húzható karikáival, mutogat a mesekönyvben lévő dolgokra, ha kérdezem, mi hol van, elkezdte érdekelni a kismotor is és örömmel próbálgatja, némi veszekedés árán megtanulta, hogy az utcán úgy sétálunk, hogy fogjuk anya kezét. Azért ez haladás. Szép lassan, de megyünk előre. Enni még nem eszik önállóan kanállal, de ha elé rakok, kisebb falatokat ügyesen elveszi és betömi, az almát is fogja és harapja. Szereti az édességet, de nem adunk neki csak ritkán, nem akarom túlzásba vinni. Nem válogatós szinte mindent megeszik, amit elé rakok. A leesett körme szépen javul, már majdnem teljesen visszanőtt neki az új körmöcske.

Én fogjuk rá, jól vagyok. egyre nehezebben bírom a kis pocaklakóval a tempót, de sosincs megállás. A mozgás kicsit nehezemre esik, főleg éjjel az ágyban való forgolódás, de ez sem tart örökké.

Eltelt egy újabb év! Immáron 2010. évet írjuk. A karácsony és a szilveszter csendesen és jól telt. Kisebb dolgokat leszámítva. December 24-én nagyon rosszul éreztem magam. Fájt és feszült a hasam folyamatosan, de hála az égnek másnap már nem volt semmi bajom. Tomika rengeteg ajándékot kapott. Hintalovat, bevásárló kosarat, tanuló csigát, mesekönyvet, zenélő guruló állatokat, plüss kutyát és még sorolhatnám, de nem lenne elég egy oldal se hozzá. Jól viselkedett a drágám mindvégig a rosszaságokat leszámítva. Szilveszterkor immáron 3. éve itthon voltunk. Tomika kisangyal módjára végigaludta az éjszakát este 8-tól reggel 6-ig. A petárdák és tűzijátékok sem zavarták meg. Mi is lefeküdtünk aludni, lenémítottuk a telefonokat így most az újévet frissen és kipihenten kezdjük. Tegnap az év utolsó napján voltam nőgyógyásznál, elvittem a tenyésztés leletem eredményét megmutatni. Sajnos baktérium még mindig van bennem, így felírt megint egy antibiotikumos hüvelykrémet, amit megint 7 napig kell használnom. 2 hét múlva várnak vissza akkor már ctg is lesz és valószínű levesznek egy újabb kenet mintát, hogy hogy állunk a bacikkal. Remélem nem lesz semmi gond, és szülés előtt nem kell infúziót kapnom és Daninak se kell majd antibiotikum. Bízom benne és mindent megteszek a cél érdekében. Danika sokat mocorog odabenn és nagyon sokat keményedek miatta. Kitolja a popsiját, bemászik a bordáim alá, az oldalamon kidugja a lábacskáit. Édes nagyon. Tomi meg rá van kattanva az apjára. Ha itthon van, le se száll róla. állandóan az ablakba akar menni és nézelődni, és ha meglátja, hogy apán nincs, zokni akkor egyből rárepül a lábára és harapni akarja. Már sokat nevetünk rajta ez miatt, mert sokszor rosszabb, mint egy kiskutya.

Eltelt egy újabb hónap. Kicsi Tomikánk egyre okosabb és rosszabb. Ügyesen megy, szalad, leguggol, feláll. Szinte már az a csoda, ha mászni látom. ez nagyon ritkán fordul elő nála. De még mindig csak a rosszaságon töri az okos kis buksiát. Semmi se jó neki, ami neki való, mindig a tv állványt tolná el, lepakolná a DVD filmeket a DVD lejátszót, kikapcsolja a Tv-t, lepakolja a könyvespolcot, megrángatja a virágokat, kipakolja a földjét, kipakol a fiókokból, kinyitja a konyhaszekrényeket. Szóval nem unalmas mellette az élet. amint felébred már éber állapotban is van, nem úgy, mint mi felnőttek, akik esetleg még nyújtóznának egy picikét. Nappal egyre kevesebbet alszik. Még mindig 2x, de az idő lecsökkent 30 percre 1 órára. Így nekem se jut sok időm pihenni mellette a pocak Danival. Halandzsázik ezerrel. Értelmes szava még mindig nincs, de a maga kis nyelvén elmond mindenkinek mindent. Imád a radiátoron állni és nézelődni az ablakon. Ha pedig véletlen nem úgy történik valami, ahogy ő elképzeli, kitör a balhé. Hisztizni tud ám rendesen. Mostanában a banánt nem eszi meg és kb 2 hete nem iszik tápszert egyáltalán. Este tej vagy semmi, reggel meg kakaó. Ezt is megértük. A hajkefémet imádja, amikor fésülködök ő is mindig jön és megfésüli saját magát. Esti pancsizásokkor már nem engedi a kukacát megmosni és a fogait is nagy kín keservesen lehet. Látszik, pasiból van J Voltam vele a héten, szemészeten, nem találtak semmi rosszat, de márciusban még vissza kell vinnem egy fénytöréses kancsalság vizsgálatra is. Remélem, ott sem találnak semmit majd.

Dani baba nem nagyon szívleli ezt a buta időjárást. Egyik nap -9 fok van és 10 cm hó, másnap + 9 fok és ónos eső. Hát én se szeretem, de Dani a pocakomban így még jobban megnehezíti a dolgomat. Állandóan keményedek és feszülök. Már megint lett 2-vel több zebracsík a pocakomon. Remélem, idővel tényleg elhalványul majd a dolog. Elmentem tegnap előtt a dokihoz és ismét nyitva a méhszájam. Dani rendesen feladja a leckét nekem. De igyekszem nagyon odafigyelni magunkra és remélem legalább január végéig pocaklakó marad!

Ma Tomikán volt a sor! Utána olvastam mindennek és úgy döntöttem Tomi is megkapja a H1N1 elleni oltást. Ma el is vittem a dokihoz aki be is adta neki minden szó nélkül. Tomibaba egy HŐS volt! Nem sírt csak amikor elkezdett volna akkor elkezdtem neki nyávogni mint egy cica. Egyből nevetett a szentem. Mellékhatás max hőemelkedés lehet. Mondjuk szerintem láz is, de nem kiabálok el semmit, szerintem nem lesz baj!

Tegnap egy súlyos döntésre jutottam. A hírekben olvastam, hogy meghalt egy kismama az új H1N1 influenza vírustól. Többen kórházba vannak. Nagyon megijedtem. Eddig is úgy voltam vele, hogy ha nagyon vigyázok, akkor nem lesz semmi baj, de valami megszólalt bennem, hogy mi van, ha mégis. Se nekem se a picinek nem szeretném, ha bármi baja esne. Így utánajártam mindennek felhívtam doktorokat, védőnőket és eldöntöttem, beadatom az oltást. Nagyon sok megnyugtató választ kaptam, hogy a babának nem lehet ez miatt a jövőre nézve semmilyen káros hatása. Nem mondom, hogy 1000% -i g nyugodt voltam, de úgy gondoltam és gondolom most is, hogy inkább ez mint a halálos szövődmények. Ez egy jelölt vírus, amit belém fecskendeztek és a szervezetből csupán ellenanyagot vált ki, más dolgokat elvileg nem juttatnak a testembe, így Danihoz sem. Ez még a szülés után is védettséget nyújt majd mind nekem mind Daninak kb 6 hónapig. Igen ám, de a tortúra csak ekkor kezdődött. 3 órától lehetett menni oltásra. mondtam apának siessen haza, hogy időbe odaérjek, mert később már tele lesz a rendelő betegekkel. Ő igyekezett is, de dugóba került és negyed 4-re ért haza. Átpasszoltam neki Tomit és rohantam a rendelőbe. ott be is hívtak engem és egy másik kismamát is, hogy ne kelljen kinn várakoznunk. Azonban amikor az asszisztens nő meglátott minket mélyen felháborodott a kezünkbe nyomott 1-1 vakcinát és elküldött minket majdnem szó szerint melegebb éghajlatra, hogy bizony ezt ő nem adja be nekünk, ő nem vállalja a felelősséget. Én persze kiakadtam, mert ugye kötelességük beadni, meg én vállalom a felelősséget nem ő, de hajthatatlan volt, így a vakcinával a kezünkben távoztunk. Úgy döntöttünk nem megyünk haza, hanem elmegyünk, a legközelebbi oltópontra ahol majd beadatjuk. így is tettünk. Bő 15 perc gyaloglás után el is jutottunk oda, ahol szintén elküldtek minket, mondván 18 év alattiaknak és terhes nőknek ők nem adhatják be, főleg nem hozott vakcinát, csak olyat, amit ott helyben veszünk. Na szép, ekkor már kissé forrt az agyvizem. Felmentünk az Sztk-ba és a terhesrendelést felhívattuk telefonon ahol készséggel álltak rendelkezésünkre, és végre valahára benyomták nekünk azt a fránya szurit. Ezek után elgondolkozom, hogy a sors mit is akar. Maga a szuri nem fájt, nagyobb fájdalomra számítottam. A vállam se fáj, csak kicsit érzékeny a szuri helye, ha megsimítom. Egy kicsit nyugodtabb vagyok, hogy én már nem lehetek nagyon beteg, ha elkapom és Tomit is védem. Apa már 2 hete beadatta, így ő már tutira védett a vírus miatt!

Tominak meg egy kegyetlen napja volt. Tegnap reggel 4-kor felkelt egész nap aludt összesen 1 órát és este 8-kor még alig lehetett lelőni. Túlpörgött a drágám. Ma reggel meg már –kor riadót fújt, 4-ig vergődött majd visszaaludt 5:45-ig.  Most viszont sikerült egy kicsit visszaaltatnom fél 8-kjor. Remélem, alszik 1 órácskát, mert nagyon nyafka volt. Röviden ennyit rólunk. Ja, a szuriról nem kaptam semmi papírt, nem kellett aláírnom semmit, tehát semmi nyoma annak, hogy honnan volt a vakcinám és ki adta be… Szép. Ha bármi bajom lesz, akkor ki mit csinál? Mellesleg meg se kérdezték, hogy érzékeny vagyok egy valamire vagy gyógyszerre…

Tegnap voltunk 4D- ultrahangon. Nagyon nagyon édes a pici Danika. Már kb 1350 gramm, a fejkörfogata 27,5 cm és írtó édes! Nagyon várom már, hogy megszülessen és magamhoz ölelhessem őt is! Tomi addig a mamánál volt. Jól érezte magát nagyon. És tegnap estére végleg leesett a körme. most nagyon kell rá vigyázni, nehogy felsértse valamivel a körömágyát! Remélem hama fog neki új köröm nőni.

Ma van a névnapom! Éjjen, remélem vár rám valami kis meglepi. Apa már napok óta este 8 után jön haza, mert a Lindáéknál csinálja a villanyt! Remélem, most már nemsokára végez és időben velünk lesz. Tegnap előtt voltam Ultrahangon Danival, addig Tomira a mamáék vigyáztak. A kis Dani rohamosan fejlődik! Már 1 kg körül van, és a feje átmérője már 7 cm. körbe 26 cm. Olyan gyorsan repül az idő, hogy még fel se fogtam, de hamarosan megszületik. Azt hiszem el kéne kezdeni ráncba szedni a lakást és kialakítani neki is a kis kuckóját, hogy mire hazajön, minden a legnagyobb rendben legyen. Még csomó dolgot kell vásárolnom a szülésre és az utána levő itthoni létre, remélem, időben megleszek mindennel. És a legjobb hír, hogy végre befordult, legalábbis akkor úgy volt és a fejecskéje lefelé van. Éjjen! Van reményem megint a sima szülésre! Én jól vagyok, pocak mostanság már nem fájdogál. igyekszem kímélni magam, már amennyire egy 13 hónapos mellett lehet.

Eléggé zűrös napjaink voltak, nem is tudom, hogy mindent le tudok e most írni. Voltam a nőgyógyásznál, mert eléggé fájdogált mostanság a pocakom. Kiderült, hogy a méhszájam már 1 ujjnyira ki van nyílva, így mindenféle fizikai háztartási munkáról le vagyok tiltva és Tomit se emelgethetem. mindez persze lehetetlen, de megpróbálok, maximálisan pihenni amennyire lehet. Közben kaptam egy jó kis hüvely gyulladást is ami veszélyezteti a terhességet, így most már 14 napja kúrálom magam. A pici Dani jól van, mozog rendesen és növekszik. ezt a pocak méretemből ítélem meg, ugyanis nagyon nagyon régen nem voltam uh-n. De majd jövő héten megyünk 4d-re, már nagyon nagyon várom. Addig Tomit lepasszoljuk a mamának, hogy ne kelljen neki is utazgatnia meg várakoznia. Úgyis imád a mamánál lenni. Azonban ő sem könnyíti meg a dolgom pihenés terén. Már felmászik a padra és onnan a konyhaasztal tetejére. Szívrohamot fogok kapni, nem hagyhatom 1 percre sem egyedül. Hétvégén megjártuk vele a Madarász utcai korházat is. Sikeresen ráhúzta a konyhaajtót a kezecskéjére és a bal kezén a középső ujjáról feltépte a körmöt. Most napi 3x áztatnom kell neki betadinos vízbe, meg utána töményen bele is csöpögtetni. Nem szabad leragasztanom, és figyelnem kell hogy ne szopogassa J Tiszta vicc, de majdcsak megoldom valahogyan. És elérkezett az új influenza járványa H1N1 is hivatalosan tegnap Magyarországra. Hurrá nagyon örülök neki. Apa beoltatta magát a sima és az új ellen is, remélem nem lesz mellékhatása nála soha. Mi meg nagyon vigyázunk Tomival. Nem megyünk közösségbe, lassan már bevásárolni sem, vettem itthonra kézfertőtlenítőket meg szájmaszkot. Eszünk sok sok gyümölcsöt, meg szedünk vitaminokat. Mondjuk, én már annyi mindent szedek, hogy lassan azt sem tudom mit. Magne B6-ot, Vasat, C vitamint, Hüvelykrémet, Hüvelytablettát…. Még leírni is sok, nemhogy fejben tartani, hogy melyiket mikor hogy J Azt hiszem röviden ennyi a történés, de az se lenne csoda, ha kihagyok valamit ebbe az eszeveszett pörgésbe. Ja még annyit, hogy Tomika tegnap végre magától fel ált 2x guggolásból. Remélem, sokat gyakorolja majd és hamar menni fog neki. A fürdés már kész vízibomba nálunk. Több víz van a padlón, mint a kádba, és utána az öltöztetés… szétrúgja a hasamat és még jókat kacag is rajta. Eszméletlen kisfickó. Az alvásokkal is sokszor gond van mostanában de az időre és a fogacskákra fogom J És elkezdett hízelegni. Annyira édes. odabújik, hozzám ölelget és az arcát nyomja az arcomhoz és közben folyton mormog valamit a fülembe. Megzabálom!

Eltelt 1 év! Tomika rengeteget fejlődött és egy nagyon okos kisfiú lett belőle. Már nem mondhatom rá, hogy baba, inkább totyogó. Nagyon értelmes és megérti, amit mondok neki, bár legtöbbször még csak azért sem csinálja. Öltözködésnél már nyújtja a kezeit és segít levetkőzni meg felöltözni is. Pancsizni továbbra is nagyon szeret. Kedvenc mesehőse ELMO. Már tud menni egyedül, de a mászást előnybe részesíti, mert azzal gyorsabban halad. Bár tegnapelőtt a parkban 1 órát sétált mászás nélkül. Nagyon szereti a mondókákat, és ha éppen mással játszik és kedve támad hozzá, akkor mutatja nekem, hogy mondjam. Megmutatja, ha szomjas és nyűgösködik, ha már elfáradt. Nagyon szeret a mamájánál lenni, ha idegeneket lát akkor először hozzám bújik és onnan szemléli. Később feloldódik és önfeledten játszik bárkivel. Nagyon aranyos. Tegnap megtartottuk a szülinapi buliját is. Nagyon élvezte a drágám. A tortán lévő tűzijátékot csodálattal nézte, majd amikor kapott egy szelet tortát, nem mert belenyúlni tenyérrel inkább engem nézett, hogy anya ezzel most mit csináljak? Annyira édes volt. Kapott sok sok játékot amiket nagyon élvezett. Itt volt mama, papa, Linda, Peti, Attila, Edit és persze mi a szülei és kisöccse Dani anya pocakjában. De ha már Danit említjük, akkor essen róla is egy pár szó. Dani név az kb 1 hete alakult ki bennem, amikoris elkezdett az Ádám egyre inkább nem szimpi lenni. Szerintem titkon megsúgta nekem, hogy az a név nem illik rá, így megváltoztattuk, és most már minden bizonnyal elmondhatom, hogy a Dani a legmegfelelőbb választás számára! Danika jól van, rengeteget mocorog a kis pocaklakó. Tomi nem mozgott odabenn ennyit. Az ultrahangok és vizsgálatok szerint minden rendben van vele és ennél egészségesebb már nem is lehetne. Nap végére viszont én eléggé leamortizált vagyok. Mostanában már egyre többet fájdogál a pocakom, de ennek azt tudom be, hogy Tomival állandó mozgásban kell lennem és nincs szinte semmi időm a picurkával pihenni.

Összességében nagyon jó minden, imádom az én kis családomat és nagyon boldog vagyok, hogy van már egy kis nagyfiam! :-)

És amit mindig elfelejtek leírni Tomiról. Van egy új és fura szokása. Ugyebár elkezdett kúszni, de hátrafele. Lehasal a földre és úgy tolja a kezével magát hátra, de közben a fejét leteszi, a nyelvét kidugja és szó szerint mindent felnyal, ami az útjába kerül. Kedvenc nyalogatni valója a csempe és a járólap. Ott is főleg a fuga….

Ismét eltelt egy hónap. Kicsi fiúnk cseperedik. Annyira, de annyira okos. Most alig várom, hogy nagyobb legyen és értelmesebb és beszéljen meg minden, de biztos lesz idő, amikor hiányozni fog ez a korszak és ismét babázni szeretnék. Bár ketten bőven elegek lesznek, azonban imádok terhes lenni és a szülést is ismét alig várom. Azt a csodálatos érzést átélni mindennél többet jelent!

Tomika egyre többször reagál a kéréseimre, persze csak a maga módján és azt is csak akkor, amikor kedve van hozzá. Tud gyiapacizni, csip-csip csókázni, lovacskaként csattogni a nyelvével, egyedül felmászni és szépen hátrafele lejönni a kanapéról. Már a lépéseket próbálja. Egyre többször elengedi, amit éppen fog és odatotyog ahhoz, amit kiszemelt magának. igaz pár lépés után elborul, de olyan sikerélménye van, hogy újra és újra megteszi. Ha fogom, 1 kezét szépen sétál velem. Mi több rohan, de a lábai még egymásba gabalyodnak. Felismeri a lámpát és azt mondja rá pa. Imádja a mamáját és papáját. Ha mondom, megyünk, oda akkor ujjong és azt hajtogatja ma-ma! Annyira édes!

Ádámka 1-2 alkalommal már adott magáról életjelet, de nagyon halványan. Azóta se éreztem semmit. Viszont séta közben úgy, mint Tomival keményedik a hasam. Voltunk a genetikai uh-n, de nem vártam ki a sorom hazajöttünk. Majd elmegyünk 4d-s uh-ra, és ott majd kapunk leletet. Addig meg nem érdekel semmi és senki sem!

Újra itt! Megvolt az AFP vizsgálat eredménye és nagyon alacsony értéket mutatott. Én persze nem pánikoltam be, mert tudom ez a vizsgálat egy nagy butaság és egyedül Magyarországon végzik. Ha 1 nappal előbb vagy később csinálják, akkor már más eredményt mutat, amitől sok kismama fél. Mivel én ezzel tisztában vagyok, meg azzal is, hogy nem tudják pontosan kiszámítani a fogamzás idejét így teljesen nyugodta maradtam. Sőt mondhatni még örülök is, mert így beutaltak egy potya genetikai vizsgálatra, ami teljesen ingyenes. Alig várom. Jövő hét kedden megyek a Bajcsy korházba J De ezt megelőzvén tegnapelőtt elmentem a Délpestibe is és megkukkoltam a picurkát. Kiderült mi lapul a lába között J Hát kis fütykös! Édesem. Annyira, de annyira boldog vagyok, hogy az leírhatatlan. Hamarosan karomban tarthatom a kis Ádámunkat is!

Tominak kijött a 7. foga is. Az éjszakáink mégis nyugtalanok még mindig. Hajnalig alszik, aztán elkezd nyöszörögni, forgolódni így nem nagyon piheni ki magát, de mi sem. Remélem, hamar túljutunk ezen az időszakon is. Tomi egyre többször és egyre ügyesebben próbál egyedül menni. Elengedi a kezünket és megindul. De mindig esés a vége. Nem sürgetem, majd ha megérik rá, akkor elindul. A kedvenc foglalatossága mostanában hogy a lámpákat nézi és mutogat rájuk. Mondja is, hogy az a lámpa. idézem: pa, pa Annyira édes!

Jól vagyunk mindannyian. A pici nemét még mindig nem tudjuk, mert majd csak 2 hét múlva megyek uh-ra, és jó esetben terpeszben lesz és megmutizza nekünk. Addig csak találgatni lehet, de nekem van egy olyan érzésem, hogy kislány, de nem mondanám tutira a dolgot. Tomi egyre csibészebb. A járókában már nem marad, meg rögtön visít, ha csak a közelébe viszem. Így pakolhatom utána az egész lakást. Ő meg előszeretettel csinál mindent, ami nem szabad. Vége a tiszta gyermekkor időszaknak is. Minden estére úgy néz ki, mint aki a bányában dolgozott. Már próbálgat egyedül állni, és egy kezét fogva sétálni. Nagyon kis ügyes. Ha kérdezek valamit tőle, hogy hol van és van, kedve akkor odamegy és megmutatja, illetve ha kérem, odaadja nekem. Tapsol, a szájával berreg, utánozza a halakat és persze már a szókincse az ó betűnél tart. A nyaraláskor a 2. emeleten laktunk és a drágám miatt napi 2x is megmásztam a lépcsőket négykézláb utána. Azóta itthon is felmászik, mindenhova ahova csak lehet. A Balcsit nagyon élvezte. Mind a vizet, mind a füves partot. Fáradtabban jöttem haza, mint amikor elmentem. Imádja a túrórúdit, a krémtúrót és minden mást is. Már 7. fogacskája jön és a 8. is útnak indult. Lassan tele lesz a szája foggal. Én meg mostanában sokat leszek egyedül, mert Krisztián megy Egerbe dolgozni és ott is alszik. Remélem, bírom majd a strapát.

Eltelt ismét egy hónap. Kicsi fiam már 10 hónapos. Nagyon ügyes okos gyerek és eleven ahogy annak lennie kell. Sokat roszalkodik már most egy nagy csibész! Ha valaha egyszer valamire azt mondtam neki, hogy nem, az tuti, hogy csak azt akarja csinálni. Azon gondolkodom, hogy eltiltom a játékaitól is, akkor tuti azokkal akar majd játszani és nem a vitrin üvegét üti ki. Egyedül nagyon ügyesen lépeget a tárgyak falak mellett. Mászni úgy mászik, hogy lassan az olimpián is elindúlhat 100 m ben J Már van 6 fogacskája is. Felül 4 alul 2. Ha kérek tőle valamit, akkor odaadja a kezembe. Érti azt, hogy nem de nem foglalkozik vele. A hasát továbbra is nagyon szereti. Mindent megeszik amit adok neki. Amit megfigyeltem, hogy a karfioltól fáj a hasa, így azt egy darabig még nem erőltetem neki. Tud tapsolni, berregni a szájával és a kezével. imádja ha vízhangzik a hangja. Ha rászólok és utána megyek, akkor sikítva nevetve elszalad előlem, persze mászva. Naponta 2x alszik, délelött és ebéd után. A telefonom a kedvenc játéka meg a lakáskulcs. Már volt homokozóban is és persze kétpofára tömte a szájába a homokot. itthon meg a pelenkájából is azt szedtem ki.

A picurka is jól van. Láttam őt a 12 hetes uh-n és nagyon kis mozgékony a drágám. Mostanában nem megyek dokihoz, majd csak nyaralás után. Remélem akkor már a nemét is meg tudják mondani majd. Nagyon kíváncsi vagyok már rá. Mozgását még nem érzem, bár a hasam se nőtt valami sokat. Talán most kezd el látszani. Eddig összesen 1 kg-ot híztam vele, de remélem nem is fogok sokat.

Idén is elmentünk az anyatejes világnapra itt Csepelen., és ismét nagyon jól éreztük magunkat. Bár már nem pocakosan mentünk engem kivéve, de az eladók felismertek minket J Tomikának meg már 4 fogacskája van. Lassan tele lesz a szája. Mostanában elkezdett nagyon hisztizni. Szinte toporzékol. Nem tudom hogyan kéne ezt megfékeznem mielőtt nagyon elfajul a dolog. Az éjszakáink még mindig rosszak. Sokszor ébred Tomi és aludni nem akar. Inkább játszana. Remélem, mire a pici megszületik, addigra ezen is túl leszünk.

A legkisebbik jól van. Most volt tarkóredő szűrés. Szinte pontosan ugyanakkora, mint ilyenkor Tomi volt. 1-2 mm eltérés van köztük oda és vissza is. A lényeg, hogy mindenkivel minden a lehető legnagyobb rendben van!

Vihar

Tegnap... Erzsébeten voltam Tomival egy ismerősünknél, amikor elkezdett beborulni az ég. Mondtam, na akkor gyorsan indulunk haza még a vihar előtt. Így is tettem. 15:20-kor elindultam. A buszmegállóba 40 percet kellett várnom a buszra, nem tudom miért. Addigra az ég már szó szerint olyan fekete volt, hogy azon imádkoztam, csak érjünk haza. A levegő hirtelen dög melegből vagy 10 fokot visszaesett. Elkezdtem fázni. Tomit jól betakartam. Ekkor feltámadt a szél is. Legalább 100 Km/h. Jött végre a busz, amire persze ebben az orkánban senki nem segített nekem felszállni. Na, nagy nehezen felcipeltem Tomit babakocsistul. Amint bezáródott az ajtó és elindult a busz, belecsöppentünk a vihar közepébe. Az ég olyan volt mintha este lenne, nem láttunk a portól, amit a szél kavart. Előttünk az úton ágak szakadtak le és fák csavarodtak ki gyökerestül. Rendesen halálfélelmem volt. A buszt dobálta a szél. Én, aki nem vagyok hívő, imádkozni kezdtem, hogy ha ezt túléljük, akkor minden ok. Ekkor elértünk a Csepeli átjáróhoz, ami ugye egy híd és a Duna felett vezet át. A busz csak 5-el, mert menni, nehogy a szél belelökjön minket a Dunába. Képzelhetitek mit éltem át. Leszakadó ágak, fák, villámok dörgések..... Hála az égnek épségben hazaértünk. Soha többet ilyet. Nem is magam miatt féltem, hanem Tomi miatt....
Erre egész éjjel nem aludt a drágám. Gondolom őt is megviselték a történtek. Én most zombi vagyok, egyedül itthon Tomival, Apa dolgozik. Hajnal fél 1 óta nem alszok....

Ma voltam ismét doki bácsinál. A drágám már 2,5 cm ülve. Pont akkora, mint ilyenkor Tomi volt. Legközelebb csak a 12 hetes tarkóredő vizsgálatra kell mennem. Tomikával tegnap voltam a védő néninél. A kincsem 71 cm hosszú és 9 kg. Majd azért a hosszát lemérem én itthon magamnak, mert nem tudom elhinni, hogy hónapok óta nem nő csak hízik. Akkor látni is kéne nem? Na, mindegy. az a biztos, amit én magam csinálok. Ma rettenetes meleg van. 34 fok. Lassan megőrülök. És így Tomival se tudok kimenni, mert hőgutát kapna szegénykém. És a legjobbat még nem is írtam! Tominak a Bal felső fogacskája áttört. Végre nem fogatlan a kis drágám!

Most voltam ultrahang vizsgálaton és látszik a szabályos szívműködés. A babuci jelenleg 10 mm azaz 1 cm. Nagyon jó volt látni őt! Láttam amint kapaszkodik a drágám. azt hiszem, ezt a terhességet nagyon ki kell élveznem és minden érzést jól elraktározni, mert több ilyen nem lesz. Tomival is pont 7+4 hetesen voltam ultrahangon. Ő ekkor 11,6 mm volt. Az én kis nagynövésű babám J Még ugye nem tudjuk fiú lesz e vagy lány, de mindegy. Szeretni fogjuk nagyon. Már nevek is megvannak. Ha fiú lesz, akkor Botond, ha lány lesz, akkor Viktória. Kicsit reménykedek a lányban, de idővel minden eldől. Jelenleg úgy érzem kislány lapul a pocakomban.

Tomi egy rettenetes éjjelen van túl velünk együtt. A drágám nem sokat aludt, folyton felsírt, nem lehetett visszaaltatni. Ha sikerült, akkor 10 perc alvás után kezdte előröl. Nem tudom mi lehetett, de remélem ma éjjel már jobb lesz. Fogának még mindig nincs nyoma se. Viszont van egy édes anyajegye a lágyékán, jobb oldalon. Picike, de ott van. Valamikor 4 hónapos kora körül jöhetett elő. Remélem a tesójának örülni fog majd és ő is szeretni fogja. Megpróbálom a lehetetlent és felkészítem az érkezésére. Bár még ő is olyan kis tudatlan, de addig még sok víz lefolyik a Dunán. Apa mostanában sokat fog nagyon dolgozni, hétvégéken is. Augusztusban elmegyünk nyaralni. Az első és egyben utolsó nyaralás hármasban J

A mai nap egy igen érdekes nap az időjárást illetően. Tegnap 34 fok volt, ma meg alig van 20. Fúj a szél. Én is hulla fáradt vagyok, Tomi is nyűgös, Apa is dolgozni ment, pedig szombat van. Na de most nem panaszkodok inkább, hanem beszámolok az eseményekről. Tomika immáron 8 hónapos nagyfiú. Nagyon ügyes. Tud tapsolni, tegnap elkezdett táncizni a kiságyban :-) Mászik, ül, feláll. De ezeket mind nagyon ügyesen. Olyan gyorsan mászik, hogy szinte fut és abból hirtelen ülésbe vágja magát. Elkezdett fintorogni is nagyon. Fujtat, mint egy bika, felhúzza az orrát. Így jelzi, ha mérges, vagy ha nem tetszik neki valami. Jelenleg 71 cm és 8540 gramm. Már nem hízik olyan nagy tempóban, de ilyen mozgás mellett ez nem is csoda.

Eltelt egy újabb hónap és a kisfiam lassan 1 éves lesz. Már kevesebb van előre, mint hátra. Tomika már mászik rendesen, támaszkodás nélkül felül. Feltérdel így felmászik mindenhova ami érdekli őt, feláll, de még erősödnie kell kicsit, mert a lába nem nagyon bírja el sokáig. Gagyog. A kiságyban bezárva érzi magát, így állandóan a szobát és az előszobát járja be. Egy perc nyugtom sincs. Állandóan a nyomában vagyok, nehogy kárt tegyen magában vagy egyéb tárgyakban. A foga hamarosan jönni fog, mert be van duzzadva neki nagyon, bár a fogacskák még nem látszanak túl közelinek a felszínhez. Voltunk megint egy nagy baba mama talin szombaton. Egy játszóházban voltunk. Tomi is és én is nagyon jól éreztük magunkat. Ismét találkozott kis barátnőjével, akivel olyan édesen tudnak marakodni a játékokon. Kicsit folyik Tomi orra, de nem különösebb. Már lassan egy hete nem kel fel éjjel enni. Remélem ez a jó szokása megmarad most már! Nappal még azt a kevés alvást is amit eddig produkált, el akarja hagyni. Remélem, azért 2x 1 óra legalább megmarad. Adtam neki spenótot is pici foghagymával. Nagyon ízlett neki, és nem fájt tőle a pocakja sem. Nagyon eleven még mindig és akaratos, de nem bánom, legalább később nem lesz egy mimóza lélek. Addig meg a baba korszakot át kell vészelnem.

Egy hosszú és tanulságos hét áll mögöttünk. Jelenleg szombat van, Apa dolgozik, Tomi alszik, én pedig gépelek szorgosan. Ebéd megfőzve, ruhák kimosva, lakás kitakarítva. Kezdem az elején. Kedden a Forum társaimmal volt egy mini találkozónk Dunaharasztiba. 6 anyuka és 6 kisbaba. Nagyon nagyon édesek voltak és jó volt találkozni velük, akikkel már több mint egy éve csevegek az interneten. Tomika viszont nem tűrte túl jól a kirándulást. Az idegen hely és a sok sok idegen ember kissé felzaklatta őt és szinte egész nap csak sírt kivétel, amikor éppen elaludt. Amikor hazaértünk, Tomi nagyon boldog volt. Este 9-ig el se aludt, csak játszott és beszélgetett. Szerdán hozzám jöttek Forum társak ketten. Itt már jól érezte magát Tomi. Bemutatta mászó tudományát és az egyik kislánnyal egész nap civakodtak. Egymástól akarták elvenni állandóan a játékot. De a kislány cseles volt, és amikor megunta, eldugta a játékot és Tomi kénytelen volt új után nézni. Nagyon aranyosak voltak. Csütörtökön, ha jól emlékszem nem csináltunk semmi különöset. Apakésőn ért haza, így egyedül fürdettem etettem és altattam. Pénteken takarítottunk és játszótereztünk. Aznap este felhívtak a gyermekfotó stúdióból, hogy jönnének lefotózni Tomit. Megbeszéltük, hogy vasárnap dél és 1 óra között jön a nőci. Erre ma reggel Tomi valahogy beütötte a fejét nagyon és most egy nagy lila pukli éktelenkedik a homlokán. Hát mindenesetre szép lesz a fotó… és ma reggel is találkoztam egy fórumtársammal. igaz csak egy röpke sétára a piacig meg vissza, de jó volt látni őt is meg a kislányát is. Mindketten egy tündérek. És most jövő hét szombaton lesz a nagy találkozás ahol mindenkit megismerhetünk.

Különben jól vagyunk. Tomika már ügyesen mászik, támaszkodva felül és képes magát a virágcserépen felhúzni, úgy hogy térdeljen. A tv állvány alatt szeret pakolászni, bár nem engedem neki. És ma reggel is kijött utánam a konyhába.

Tominak április 30-án felvágták a kis nyelvét. Annyira sajnáltam, de muszáj volt, mert később beszéd nehézségek lettek volna belőle. Csütörtökön bevittem a Délpestibe és az a doki csinálta meg neki, aki kivette a mandulámat. Tomika egész jól viselte, de utána nagyon nagyon nehezen lehetett csak megvigasztalni őt. Miután elaludt le se vettem magamról, had aludjon tovább és pihenje ki a megrázkódtatásokat. A drágám 2 óra alvás után felébredt és vidámabb volt, mint valaha. Az evéssel se voltak gondok :-) Úgy látszik engem jobban megviselt az egész, mint őt! Azóta szívja visszafele a nyálát és folyamatosan forgatja a nyelvecskéjét. Ha ezt előbb észreveszik és megcsinálják neki, talán még a mai napig tudna szopizni. Most már kár ezen rágódni. Egyébként aznap még gyerekorvost is váltottunk. A doki nénije az lett, aki régen az enyém is volt. Benne megbízok, és tudom, Tomi jó kezekben lesz. Gyorsan meg is vizsgálták. 8150 gramm és 69 cm volt pelenkástul :-) A cisztájára azt mondták nem vészes, és valószínű nem is kell vele tenni semmit!

Ezt is megértük! 6 hónaposak lettünk! Tomibaba nagyon szépen fejlődik. Négykézláb áll, ugrik mint egy szöcske és egyre többet kacag. Már hintázunk is a játszótéren a baba hintában és nagyon nagyon élvezi. Megismerkedtünk környékbeli anyukákkal is, így nekem is van már társaságom, és nem kell egyedül unatkoznom. Tegnap megvolt a keresztelő is. Református lett a kicsikém Farkas Tamás Richard! Az a pap keresztelte aki összeadott minket. Tomi egész jól viselte, kimentem vele sétálni a templomkertbe és el is aludt. A nővérem sajnos nem tudott ott lenni, mert tüdőhörgő gyulladása van. De jobban is járt, legalább nem kellett 1,5 órát végigülnie meg énekelnie. Tomi egyre szebben és ügyesebben eszik. Minden érdekli, mindent meg akar fogni és a szájába venni. Anyutól kapott egy kis labdát. A habtapin hasal és ha elgurul a labda, akkor ő ugrál utána. Nagyon cukorfalat. 7800 gramm és 68 cm! Szépen lassan de biztosan növekszünk. Ha megfogjuk a kezét egyből felhúzza magát, ülni szeretne, de egyedűl még nem megy neki. Ha a hátára teszem, egyből hasra fordúl, mert úgy szebb és érdekesebb a világ. És ma reggel életében először megszólalt a légzésfigyelő. Én rohantam be a szobába, hogy mi is a baj, erre ő mosolyogva fogadott kezében a légzésfigyelő zsinorjával, hogy: „ nézd anya kihúztam tök egyedűl és ezt a hangot is én csinálom, ügyes vagyok?” Na erre én jól megöleltem és örültem, hogy nincs semmi baj.

És már mindent megeszik amit adunk neki. Már csak reggel és este eszik tápot. Tízóraira gyümölcsöt, ebédre főzeléket és uzsonnaára tejpépet vagy amit épp azzal kiváltunk.

Tomika első lázát is megértük. Kihívtam a doktornénit és tüzetesen átvizsgálta Tomit és talált is valamit, de az nem a láz kiváltó oka. Tomika ma 3. napja lázas. Hol lemegy neki, hol visszaszökik, de remélem hamar elmúlik már, mert nagyon nyügi. Állítólag ez egy vírus és a lázon kívül semmi más tünetet nem produkál. Amit viszont talált a dokinéni az nem más mint Tomi nyelvcsapján egy ciszta. Nem tudom mióta növekedhet rajta, de egy éves kora után le kell onnan műteni. azért csak olyan későn, mert altatásban végzik és ilyen kicsibabánál még ha nem muszáj nem altatnak. Megjártuk a sztk-ban a gégészetet és a kórházban is voltunk. 2 havonta kontrollra kell majd járni vele, hogy nem növekszik e. Állítólag nem okoz különösebb gondot nála. És észrevették, hogy a nyelvecskéje is kicsit le van nőve neki amit majd fel kell nyisszantani. Hát én úgy gondolom, hogy ha nem okoz addig gondot nála akkor majd akkor csinálják meg amikor úgy is altatják a kincsemet. Nem akarom, hogy fájjon neki. Így is elég ideges vagyok a ciszta miatt.

Végre itt a jó idő és kicsit ki lehet szabadúlni. Szereztem egy úk kengurut, így könnyebb lesz ha Tomi nem bírja a babakocsit. Nagyon utálja még mindig. Hiába ültetem fel, már nincs annyira beöltöztetve és kilát, de ez sem tetszik neki. Hiába ő már csak pasi. Bezzeg ha a babakocsiba szól neki a zene. Akkor minden más! Egyébként nagyon édes. Már teljesen kinyomja magát, kúszik, de hátrafele megy neki. Négykézlábra áll és ringatózik. Folyamatosan pörög hasról hátra és vissza. Sikítozik és visszafele veszi a levegőt. Ez most a legjobb elfoglaltsága. Ízlik neki a tejpép is és már nagyon szépen eszik kanállal. A paradicsomos krumpli nem tartozik a kedvencei közé, de bízom benne, hogy egyszer majd megszereti. Már csak 2 hét és itt a keresztelője. Kváncsi leszek, hogy bírja majd! Egyre többet kacag amit én is nagyon élvezek. Sokat elvan egyedül panaszkodás nélkül. Bár ezt most lekopogom, mert ha rossz napja van akkor aztán egész nap kiabál velem... Vettünk neki habtapit, hogy azon játszon és látszólag szereti. Az elalvás még mindig nem megy neki egyedül, kis panaszkodás van, de ha nagyon fáradt akkor magától is képes beájulni. Csak ébredés után senki ne próbálja őt babakocsiba tenni és levinni, mert nagy balhét rendez. 6 fogacskát látok ami már erősen átüt az inyén, de még nem bújik kifele. Remélem nem fog neki nagyon fájni amikor beindul.

Azt hiszem megint kezdek kicsit magamba fordúlni. Semmi segítségem nincs és ez kiborít teljesen. Apa reggel 6-kor elmegy dolgozni és általában este fél 6- 6 körül ér haza. Addig tök egyedűl vagyok és nincs kihez szólnom. Anyu hétköznap igaz nem minden nap de fel szokott ugrani kb fél órára és hoz kajcsit ami sok segítség, mert nem kell főznöm, de ennyi. Gondoltam, hú már nagyfiú lesz Tomi és elmegyünk a szép időben sétálni. De nem lehet. Leéget az utcán. Folyamatosan úgy ordít mint akit nyúznak. Nem tudok vásárolni, sétálni, nézelődni kikapcsolódni. Semmit! Mikor apa hazaér neki se tudom lepasszolni, mert ő fáradt az egész nap után, éhes fürdenie kell. Mire végez akkor picit odamegy Tomi mellé míg én elmosogatok. Aztán fürdetés ami szintén az én feladatom, etetés ami megint csak az enyém és altatás ami persze, hogy rám marad. Estére már úgy kivagyok mint egy mosott .... És persze éjjel amikor elalszom akkor is úgy kelek mint akin átment az úthenger. Kb 2 hete Tomi hajnalban kel 4 körül és nem alszik vissza. Szóval nekem akkor kezdődik a műszakom. De ha legalább sétálni lehetne..

Na mindegy. Én már nem várok csodákat, nem hiszem, hogy valaha fog valami is változni, hisz Tomi vérmérséklete szerintem alapból ilyen. A keresztelő április 19-én lesz abban a templomban amelyikben házasodtunk. De ezt se várom, hisz ki tudja ott hogy fog viselkedni és milyen kedve lesz.

Fáradt vagyok, lelkileg összezavart és úgy érzem soha de soha többé nem akarok gyereket! Max örökbe fogadni de minimum 1 éveset.

A kisfiam most már 4. napja, hogy kanállal hamizik. Ügyes nagyon. Bár néha kissé céklás lesz a homloka is, de nem bánom. Lényeg, hogy megtanuljon hamizni. Valamelyik nap egy tányér főzeléket borított magára. Mondhatom, nagyon örültem neki. Lehetett mosni az egész pihenőszékét, meg a ruciját is. Napok óta egyre többet beszélget. Esténként viszont megint eléggé nyűgös. Hiába alszik délután, fürdés előtt meg után már nagyon nagyon igényli a foglalkozást. Már nem elég, ha pucérkodik és melléfekszünk. Ennél már több kell. A haja meg nő mint a bolondgomba, így egy újabb hajvágás lesz soron hamarosan. És már az itthon lévő rucikat is kezdi igencsak kinőni, így hamarosan nagybevásárlást kell tartanunk. És ma este levágjuk Tomika haját újból, mert már megint hosszú!És pár fotó rólunk:

Drága Tomikám ma délelőtt nem akart aludni, így ebédre már igencsak nyűgös volt. Ma megpróbáltam neki délelőtt alma-répa variáció helyett alma őszibarackot adni, de ami almát bele tettem elég savanykás volt, így a végén én ettem meg. Ebédre viszont kapott sütőtök főzeléket, ami nagyon nagyon ízlett neki. 200 ml simán megevett belőle 3 perc alatt. Azért ez nem semmi! Utána meg kidőlt és megint belevágott az igen ritkán esedékes hosszú ebéd utáni alvásába. Már 2 órája alszik. Remélem 4-ig kitart és akkor uzsi után már nem is kell alukálnia, mert nem lesz nyűgös. Ma sütöttem apának szívecske pogácsát, mert ugyi tegnap volt Valentin nap. És tegnap volt kereken 1 éve, hogy Tomikát útnak indítottuk. Voltunk megünnepelni apu szülinapját is. Tomika nagyon jól viselkedett még aludt is ott 40 percet. Egyébként, amikor fenn volt akkor nagyon jól érezte magát. Feküdt papa hasán is és még dumált is nekik. Na kellett elkiabálnom. Így 2 óra után Tomika most fel is ébredt! És amit elfelejtek mindig írni. Tomika kb 1 hete, ha hason van nyúl a játékai felé. Annyira édes. A legnagyobb szókincse most, az hogy hőőőőőőő!

Én nem tudom, mi van ma, de lassan unatkozni fogok. Tomika reggel 6-kor kelt. 7-kor evett. 9:10-kor elaludt de 9:30-kor már fel is kelt. Aztán játszottunk és 10-kor hamizott megint, amikor is bealudt. Közben elmentünk vásárolni meg sétálni, amit ő végigdurmolt! 12-kor kelt fel. 1-kor megint hami és aludt 15:18-ig. 16:00-kor hami és jelenleg 16:28-van de megint alszik. Szinte egész nap alukál a drágám. Nem tudom így milyen éjszaka áll előttünk. Ja és a délutáni alvásnál kissé meglepődtem. 14:47-kor bementem hozzá, hogy megnézzem, mit csinál és nagyon elcsodálkoztam. Tomibaba éppen 180 fokos fordulatot vett és úgy kikúszott az ágy szélére, hogy a keze kilógott a feje meg a rácsnak nyomódott.

Nagyot nevettem. Eddig csak a szélére kúszott ki, vagy keresztbe fordult, de ilyet még nem láttam tőle. Nesze neked rácsvédő! Ugyanmár, ez a fiú mindent kicselez. Ma adtam neki répapépet, ami nagyon ízlett neki. Lehet, ettől alszik olyan jókat. Végre rendes kaját evett. Gondolja akkor most szunyálni, kell! Tegnap meg tegnapelőtt baracklével higított almapépet csináltam neki. Abból pár kanállal belapátolt, de úgy néz ki a gyümölcs nem az ő íz világa. No sebaj, nem adjuk fel. Ha 2 hónap múlva, akkor, akkor, de bizti meg fogja szeretni. A répát cumisüvegből adtam neki, mert úgy néz ki a kisfiam még nem érett a kanalazásra. De minden nap gyakorolni fogjuk, hogy a nyáron, a vízparton már ne kelljen a cumisüveggel bajlódni.

Tomika jó kisfiú, ha éppen nincs front. Átalussza a z éjszakát, csak 1x kel enni. Este 7-től ma hajnal 3-ig aludt. Aztán 10 perc hami és még most is alszik, pedig már reggel fél 7 van. De szerintem lassan kel. Már szépen tartja a fejecskéjét, és jókat kacag magában. Bár a legkedvesebb barátja a szennyestartó, mert azzal hosszasan el tud dumálgatni. Tegnapelőtt volt 3 hónapos. Már igazi nagyfiú. Hogy hány kg lehet, azt nem tudom, mert már visszaadtuk a mérleget, de február 5-én visszük megint oltásra és akkor majd minden, kiderül. Már vettünk neki őszibarackízü csecsemőteát. Tuti ízleni fog neki. Ja és lassan elkezdem majd adni neki a gyümiket, zöldségeket, és utána a főzelékeket! Kíváncsi leszek nagyon rá, hogy hogyan reagál.

Tegnap már nem csak az öklét kapta be, hanem megkóstolta az ujjait egyesével is! A zene tetszik neki, de nem mindig köti le a figyelmét. A hangos és villogó játékoktól fél, így nem is adok neki olyat. Imád a fürdőszobában lenni velem. Ma apukája kicsit később ér haza, így lehet, egyedül kell majd a pancsit meg az esti hamit megcsinálnom, de sebaj. Valahogy ezt is túléljük majd.

Tegnap este levágtuk Tomika haját. Én fogtam őt, apa pedig vágta. Sajnos, muszáj volt már levágni neki, mert elkezdett koszmós lenni a kis fejbőre és akkora hajjal nem tudtuk neki rendesen kezelni. Sőt olyan hosszú volt már neki, hogy a füle alá is leért, és amikor megizzadt akkor jól befülledt oda neki. Állandóan szanaszét állt, és a hajmosás kész tortúra volt a részéről! Szegénykémnek már hajszárítóval estünk neki, nehogy megfázzon. De most olyan édes kis golyó lett. Meg kell zabálni. Hát nem tündéri?!

Tomibaba ismét jó kisfiú lett. Napközben már elég sokat lehet vele játszani. Nézegeti a pihenőszékében a játékokat és jókat nevet, ha beszélünk hozzá. Evés után jön a játék. Aztán ha látom, rajta hogy fárad, és ezt már nyüglődéssel jelzi is, akkor beteszem a kiságyba hasra és elalszik magától. Mondjuk ez napi max 1x, fordul elő akkor is délelőtt. A többi nyűginél magamra kell kötni, és úgy alszik el. De legalább alszik. Most 3 napja már a szobájában alszik és mi is a hálónkba. Végre kényelmesen tudok feküdni. Evéssel sincs gond, de ő a napi 6 kaja helyett 7x eszik. 7x120-at, pedig 6x 140-et kéne. No de ez legyen a legkisebb gond. Mondjuk, nem bánnám, ha már végigaludná az éjjeleket, vagy mondjuk napi max csak 1x kellne fel, de ennek is eljön majd a maga ideje. Most jelenleg 5920 gramm és 62-es méretű rucikat hord.

Rugikat kapott eleget, most pár hónapig azt nem kell venni, de body-t azt tuti kell majd, mert ami van neki az max még egy hónapig jó, aztán kifogytunk belőle. A héten viszem őt oltásra. Remélem nem lesz semmi következménye és ugyanúgy jó éjjelünk lesz. Jelenleg max 3-4 naponta viszem csak levegőre és akkor is max. fél órát, mert nagyon hideg van mostanság. – 5 és -10 fok között állandóan. Ez a fűtésszámlán is biztos látszani fog. A haja egyre csak nő és nem akar kikopni. Lassan már le kell vágni neki. A szeme színe még mindig kék és egyre világosabb. Már beszélget is velünk, de még nem igazi gagyogás, csak gőgicsélés meg torokhang. És persze mint minden baba utál öltözködni. Ha a sapit csak megmutatom neki, már sír ezerrel. Tegnap előtt, pedig elvittük a Heimpálba este, mert eléggé váladékozott a szeme. Hát kár volt elvinnem, mert egy belgyógyász volt ügyeletes. Az vizsgálta meg őt! Mindent nézett csak a szemét nem. Erre felírt egy szemcseppet bakteriális fertőzésre. Még jó, hogy nem váltottuk ki, mert nem is volt a szemének semmi baja. Szerintem csak belekapott és azért volt a kis gyulladás. Főztem kamillateát, és azzal törölgettem neki. Másnap reggelre már semmi baja nem volt a szemének. Ennyit a dokikról. A jobb szeme volt váladékos, de a doki mivel meg se nézte neki a bal szemét írta a papírra. Mondhatom szép. Így bízzon az ember a gyerekorvosokban. De más baja nincs, és ezt legalább ott megtudtuk. Szép egészséges kisfiú!

Tomibaba pár napja kezd jó kisfiú lenni. Már napközben egyre többször van, hogy a pihenőszékében eljátszik magában egy picikét. És pár napja megfigyeltem nála az első igazi mosolyt is! Annyira édes. Bár csak ritkán fordul elő, de olyankor megzabálom őt! Most sikerült végre le is fotóznom. Jót evett, utána kakált és a végén mosolygott. Már 5340 gramm. Tiszta nagyfiú. Remélem karácsonykor jól fog viselkedni. Napközben még mindig nem alszik, és délutánra már totál kifárad, nyűgös és rettentő hisztis lesz. Magamra szoktam kötni vagy levinni sétálni, mert akkor legalább alszik egy picikét. Újabban megint szereti a sétákat és végre nem sír közben hanem pihen. De most rohanok, mert megint sír és hiányol engem.

Azt hiszem nagyon nehéz napokon, vagyunk túl! A Hétvégén Péntektől Vasárnapig nagyon húzós volt! Tomibabának a front betett és még a pocakja is fájdogált egy picikét! Állandóan rajtam akart lógni, aminek bevallom, engedtem egy picit, mert akkor legalább nyugiban volt egy picit! Most kitaláltuk apával, hogy veszünk neki egy ringatószéket. Reméljük, beválik, és nem akar állandóan kézbe lenni! Lassan észreveszem, hogy mi az ami csak hiszti és mi az amikor tényleg valami baja van! Ha jól van lakva és tiszta a pelus és nem, fáj a hasa akkor vajon mért sír? És ha felveszem, mér hallgat el?! Na ugye? Hát most kitartó leszek, és nem veszem fel mindig, csak ha már nagyon nagyon nem bírom tovább. Remélem így leszokik a hisztikéről! Takarítani úgy szoktam, hogy magamra kötöm és akkor el is alszik rajtam. De amint meglesz a pihenőszék már nem lesz ez sem. A székével együtt jön velem mindenhova és nézhet engem. De nem lesz állandóan kézbe! Lassan már ott tartunk, hogy senki kezébe nem marad meg csak nálam! Na erről nagyon gyorsan le kell szoktatnom, mert később bajok lesznek, azt hiszem. Most itt van mellettem az ágyában, és zenét hallgatunk! Remélem ez jó lesz neki is! A pihenőszék, meg ha minden igaz holnap vagy ma megérkezik. Tegnap vettem a Teszveszen 9000.- Ft-ért + postaköltség 830.- FT. Később, pedig ha már nem kell, eladom ugyanitt és akkor nem lesz gond! Ez egy kis befektetésnek is nevezhető! Tomika Hétfőn volt 4130 gramm. Szépen fejlődik, és már jól hurkásodik a kis combikája is! Hangokra már odafordítja a fejét és nem sokáig ugyan de nézegeti a játékait! Természetesen fürdeni továbbra is imád és már látom, kezdi élvezni is. Mondjuk eddig is élvezte, de most már ki is fejezi néha! Jövőhét kedden viszem a védőnénihez aki, tüzetesen átnézi őt! Megméri mindenhol! Csütörtökön, pedig mennem kéne a nőgyógyászhoz, addig apa fog rá vigyázni! Hát kíváncsi vagyok, hogy fogja viselni! Addig, muszáj lesz valahogy leszoktatnom arról, hogy csak anyánál jó! Most megint jön egy jó nagy front! De ez most nem hidegfront lesz hanem meleg! Hát kíváncsi leszek nagyon rá, hogy mit hoz ki nála… De most is szépen sír és várja, hogy felvegyem! Hát nem teszem! Inkább csörgetem neki a csörgőit!

Hú! Azt hiszem, most jön csak a neheze! Tomika tegnap nagyon rosszul viselkedett és én is teljesen kikészültem miatta! Egész nap húzta a lábát, mint akinek a pocija fáj és reggel 9-től, délután 4-ig folyamatosan keservesen sírt! Már nem tudtam neki mit kitalálni, de én próbáltam higgadt maradni, hogy ne legyen jobban ideges a kicsikém! Most vagy az volt az oka, hogy adtam neki infacol cseppeket, holott nem is hasfájós csupán néha fájdogál neki, vagy az hogy jött ez a fránya hidegfront, 80 km/ órás széllel és hóeséssel! Fogalmam sincs, de a tegnapi napot túlélni elég kimerítő volt. Estére már megnyugodott egy picikét és a pancsi után is evett és aludt! Éjjel sem volt vele gondom hála az égnek. Ma délelőtt volt még egy apró hisztike, de sikerült elringatnom és elaludt! Aztán kelt hamizni és most szintén visszaaludt! Remélem, túl vagyunk a tegnapi fájdalmon és többet nem lesz neki ilyen! Még a kezemben se maradt meg! Ott is csak sírt kiabált és karmolt! Szegénykémet már nagyon nagyon sajnáltam a végén! Apa pedig nem tudja elviselni ha sír Tomika! Egyszerűen ő nem tud nyugodt maradni. Szerintem fél és aggódik, hogy valami baj van vele! De mondtam neki, hogy igyekezzen higgadt maradni, mert Tominak se jó az ingerültség! Hát remélem ezek után sikerülni fog majd neki! Én pedig így ma fél kézzel csináltam meg a töltött paprikát ebédre, de azért nem lett olyan rossz! Most pedig megpróbálok a szülés óta először pogácsát sütni. Hátha megúszom úgy, hogy közben alszik a picuri és nem fog nagyon sírni, mert akkor apa a kezembe nyomja és pápá sütemény….

Úgy néz ki megtaláltuk a megoldást a sírásra! Jó nem kiabálom el, de egyelőre most bevált a dolog, remélem a jövőben is hasznosítani, tudom majd! Szóval 100 gramm az, amit már ez a pici ember benyakal egyszerre. Ha ennél kevesebbet eszik, akkor tuti nincs jól lakva és fél óra múlva már reklamálni fog. Így viszont addig mérem és etetem ameddig el nem éri a 100-at. Sajna picit lusti a drágám így van hogy 30 perc elég, de van, hogy kell egy óra. Utána büfiztetem a vállamon. Minimum 20 percet sétálok így vele ameddig tuti, nem mocorog a pocija miatt és utána nagyon óvatosan, leteszem szunyálni. És lássatok csodát úgy is maradt! Éjjen! Remélem ez lesz a kulcs hozzá. Hiába ő is csak férfiból van és szereti, ha tele a pocak és ringatva van a segge! Mi lesz itt később? De az egy biztos, hozzá is a gyomrán átvezet az út! Már napok óta göcsöltünk ez miatt. 4 napja napi 9x eszik a megszokott 8 helyett és éjjel is nyűgösködik 2 napja. Szerintem már többet akart enni és ezt így jelezte nekem. No de sebaj. Bár a ciciből nem mindig szív le annyit amennyi neki kell, pedig megvan benne az adag kipótolom tápszerrel és már durmolunk is. Remélem a következő váltást is észreveszem majd és nem 100 adok akkor majd neki hanem 120-at! Bár a legjobb lenne, ha nem kéne pótolni, ha csak a ciciből fogyasztana. Mindegy! Így is jó. A lényeg, hogy nyugodt kiegyensúlyozott babuci legyen és én is tudjak pihenni mellette egy picikét! Főleg éjjel. Nappal nincs rá olyan nagy igényem. A szomszéd néni tegnap meglepett minket egy nagy kosár szabolcsi almával. Olyan aranyosak. Nagyon szeretik Tomikát, mert a saját gyerekükre emlékezteti őket! Éjjen! Végre egy jó pont náluk! Tomika viszont most ébredt fel, mert pukiznia kellett. Bő egy órát aludt a drágám. Most kicsit megpacskoltam, de nem hiszem, hogy sokáig tart ez a fél alvás fél éber állapot nála. Ezért most be is fejezem. Ja még annyit, hogy már 4 kg. Ezt a súlyán rendesen érzem, amikor éppen cipelni kell! És mi lesz itt, még ha hízik?

Nincs időm a gép előtt lenni, mert ez a kis törpi minden időmet lefoglalja! Szépen gyarapszunk. 3 hét alatt hízott 1 kg-ot! Karácsonyra már kész hájcik leszünk! Nehéz nagyon így az első pár hét. Nem mondom, hogy jajj nagyon jól vagyunk, megy minden flottul. Éjjel tényleg szuper, mert max 2x kel enni és utána simán alszik tovább. Nem kell semmi ringatás meg hasonlóak! Szóval pihenni tudok! Viszont nappal nem alszik. Csak kézben van el! Ha leteszem, rögtön üvölt, mint akit gyilkolnak. Próbáltam már kengurut, babakocsit, hordozó kendőt… de egyik se jó neki! Még a wc-re menés is nagyon necces mellette! De alig várom már, hogy egy picit nagyobb legyen, és ha leteszem a kiságyba, akkor csöndesen elnézelődjön, és ne kiabáljon folyton. Nálunk nem úgy van, ahogy a nagykönyv írja. Nem eszik, meg alszik, hanem eszik, üvölt, üvölt, ringatva van, üvölt és eszik. Ez megy minden áldott nap már 4 hete, és én lassan begolyózok! De tudom, már nem kell sok, nincs sok hátra és lesz egy lélegzetvételnyi szabadidőm nappal is! Alig várom már!

Minden a legnagyobb rendben van. Tejci pont annyi van amennyi szükséges éppen, de van, hogy még tápszerrel ki kell egészíteni, mert Tomika még sokszor mindig lusti! Illetve lehet csak én vagyok türelmetlen. Az elmúlt napok nem voltak valami rózsásak, mert Tomika nem alszik egész nap. Ha leteszem, akkor ordít, ha felveszem nevet! Állandóan enni szeretne. Már sokszor úgy túlette magát, hogy visszajött neki. De ez után is tömte a kezét a szájába, hogy még adjak neki! Na most erről próbálom éppen leszoktatni őt! Éjjel nagyon jó kisfiú. Csak 2x kel fel és egy hang nélkül visszaalszik. Jó lenne, ha napközben is alukálna mindig csak egy-egy órácskát, hogy én is meg tudjam csinálni azt, amit éppen szeretnék. Mondjuk jó, lenne néha enni, inni, wc-re menni és a háztartás sem egy utolsó dolog. De ahogy nő remélem, úgy okosodik és belerázódunk majd a dolgokba. Ma nem akarom elkiabálni, de nagyon jól viselkedik. Éjjel csak egyszer kelt fel és most napközben is minden szopi után alszik egy órát. Aztán ordítva kel fel, hogy neki bizony fáj a pocakja…. Na erre kell még valami megoldást találnom.

Ma engedtek végre minket haza a korházból. Ma vasárnap van, de csütörtök óta várjuk, hogy hazajöhessünk! Sajnos Tomibaba besárgult és az értéke pont határon volt, így kékfényezni kellett őt két nap 3 éjjel! De végül már tökéletesen rendbejött, így hazaengedtek minket! A korházban nagyon rossz volt! Tisztelet a kivételnek, de a nővérek mind rettentő önteltek, bunkók és nem foglalkoznak semmivel és senkivel sem! Nem mutattak meg semmit, hogy mit hogyan kéne csinálni és ha kérdeztünk akkor is csak nyögve nyelősen válaszolgattak! Tomibaba sajnos nem tud rendesen szopizni, mert a mellbimbóm se jó és az ő szájacskája is túl pici hozzá, így nem tud vákuum keletkezni és ő így nem tud szopizni. Vettem bimbóvédőt és ezzel kicsit könnyebben megy a dolog és végre tud csatlakozni. Bár ha éppen nem sikerül neki, akkor nagyon ideges lesz, és olyan hisztit lecsap, hogy bárki megirigyelné őt! Ja és amikor pedig végre sikerül rácuppannia akkor, pedig 10 percen belül úgy bealszik, hogy fel sem lehet ébreszteni őkelmét, így alig-alig eszik valamit. Inkább naponta többször keveset! Úgy látszik már most tudja milyen az egészséges táplálkozás! Sajnos apa kivett egy hét szabit, de ezen a héten mi a korházban voltunk végig, így sajna nem tudtuk együtt tölteni ezt az időt! Apa holnap már megy dolgozni. Remélem siet haza és akkor sokat lehetünk majd együtt

Egyenlőre csak a képek beszélnek, én majd később mesélek

Még egyben vagyok, és jelenleg jelét sem látom annak, hogy Tomibaba ki akarna jönni! Tegnapelőtt elment a nyákdugó de más nem történt! Tegnap délelőtt megint görcsöltem egy sort, de ma reggelre megint nincsenek jeleim. Kicsit tompán fáj a fejem, mert megérkezett a hidegfront, de mást nem érzek. A cicim elkezdett feszülni rendesen, fáj is ha hozzáérek, de még mindig nem nőtt semmit! Remélem, azért ha a tejci beindul, akkor majd látványos lesz a változás is! Tegnap kimostam a függönyöket és megpucoltam az ablakokat a két kisszobában, de a nappalira már nincs erőm-energiám. Az már túl nagy munka lenne most nekem, mert nem bírnék létrán állni, ameddig felteszem a függönyt. Így is elég rozoga ez a létra és félek is rajta, nemhogy nagy pocakkal még bűvészkedjek is! Viszont tegnap levágtam apa haját, hogy ő is szép legyen, ha netalántán valamikor menni kéne a korházba!

07: 18. Egész éjjel nem aludtam. Nem fájt semmim, viszont amikor lefeküdtem este 8-kor, akkor el is aludtam, de 11-kor felébredtem és hajnal fél 4-ig nem sikerült elaludnom, csak forgolódtam… Jó szenvedős egy éjjel volt. Aztán elaludtam és fél 6-kor ismét ébredtem. Sokat voltam pisilni is! 6-kor elment apa dolgozni én meg úgy éreztem, menten összecsinálom magam, így elmentem a wc-re. És amikor már végeztem a wc-papíron egy barnás nyálkás izé fogadott. Úgy néz ki elment a nyákdugóm… De lehet csak a doki tegnapi vizsgálódása, okozza ezt a dolgot. Én nem tudom, még soha nem szültem… Viszont a pocakom kő kemény, de érzem Tomika, még rugdos ezerrel! Még nem tudom mi lesz ma, de majd folytatom később az irományomat..

Ma voltam a dokinál vizsgálaton. A pocakom nagyon fájt egész nap még akkor is amikor hozzá mentem. Hát, ahogy megvizsgált az sem volt éppen kellemesnek mondható. A méhszájamat birizgálta, ami akkor is fájt. Húúú kikészültem tőle rendesen. A lényeg, hogy 3 cm-ről 1,5 cm-re rövidültem, de még nem kezdtem el kinyílni. Így most c2000-re minősített minket. A baba méretei alapján már nem tekinthető koraszülöttnek, még akkor, sem ha ma születne meg. Bár azt nem tudja megmondani, hogy mikor is fog kibújni, de most már bármikor… Jövőhét kedden kell mennem hozzá ctg-re először. Akkor leszek 37+4! Lehet ez lesz az első és egyben az utolsó alkalom is J Bár úgy lenne! Már jó lenne szétválni. Azt is mondta a Doki, hogy jól teszem, hogy iszom a málnalevél teát. Szerinte sem ártok vele, sőt ő nagyon jó dolognak tartja. Miután hazaértem a dokitól olyan szintű fájdalmaim voltak, hogy le kellett feküdnöm, pihenni, mert nagyon fájt a pocakom. De most már jól vagyok, és lekopogom elmúlt a fájdalom. Holnap remélem, jól leszek, mert függönymosást meg ablakpucolást tervezek J

Hú már jó régen nem írtam semmit. Az az igazság, hogy nagyon nincs is mit, mert jól vagyunk a babával és nincsen panaszunk hála az égnek. Szépen növekedik a pocakom és jól ki is repedezett, pedig kenegetem. Ahhoz képest, hogy "ősz" van elég meleg az idő, jó lenne már egy kis lehűlés, mert nagyon melegem tud lenni. Jövőhéten megyek a dokibácsihoz és majd, meglátjuk mekkorának, saccolja Tomit. Remélem jó sokat nőtt az elmúlt időkben. Szerintem, addigra már meghaladja a 2kg-ot is. A hétvégén megjön az új szekrénysor a nappaliba is és akkor már teljesen kész, leszünk a babuci fogadására. Mondjuk a régi szekrényeket, már áthordtuk az ő szobájába, úgyhogy már csak ki kell mosnom a ruhácskáit, és be kell pakolnom a szekrénysorba. Nem semmi lesz, de élvezettel fogom majd csinálni. Még mindig nem híztam sokat. Jelenleg 4-5 kg-nál tartok. Ez attól is függ, hogy mennyit iszom és voltam e éppen aznap WC-n. De nem vizesedek, a vérnyomim is rendben van és nem is görcsölök. Az alvás esténként nehezen megy, mert nehéz olyan pozícióba helyezkednem, ami mindenkinek kényelmes lenne. De ha egyszer megtalálom, akkor nincs akadálya az alvásomnak. Jó egy-két pisiszünetet beiktatok éjjel, de semmi különösebb. Ja és már megfigyeltem Tomit, hogy mikor kel fel és mikor alszik. Napközben általában végig durmol, csak ha eszek, akkor szokott kalimpálni egy picikét. Reggel mikor ébredek, és éhes vagyok akkor ő is felkel. Délután fél 6-kor szokott ébren lenni és utána fél 8 és 8 között valamikor felkel, és jó sokat ugrándozik ameddig el nem alszom. Az éjjeli mókákat nem tudom, mert ugyi én alszom. Lehet, azért ő fent van.

Tegnap megvolt a 4d uh. Mit nem mondjak nagyon jól sikerült 1-2 dolgot kivéve. A kép és a felvétel minősége tökéletes volt, viszont az én kis maszatkám megint nem olt túl fotogén, hisz mindkét keze az arca előtt volt és azokkal játszadozott. A doktornő kiküldött kicsit sétálgatni meg adtak csokit, hogy jó képeket lehessen csinálni, de sajna hiába volt minden, mert Tomikat továbbra is csak a kezeivel volt hajlandó játszani és azt is csak az arca előtt. Hehehe!

Nagyon jó napom van. Elmentem a bababoltba megnézni élőben is a babakocsit. Szóval maradt a faszinak a tavalyi színválasztékból még 2 db babakocsija. A színe nekem jobban tetszik az idei világoskéktől. Az sötétkék és világos zöld. Nagyon jól néz ki és a kocsi is nagyon praktikus. És alkudtam a pasival így 29 900.- Helyett megvehetem 25 000.- -ért. Most mindjárt rohanok is vissza lefoglalózni, mert igazán megéri. Ha minden igaz már szombaton hazahozzuk!!! Juhhéééé! Teljesen jó téli babának, 5 pontos biztonsági öve van, vastag párnamatrac van belül, újszülött fejszűkítő. A tolókar állítható mind magasságilag, mind mindkét irányba tolható. A lábtartót teljesen fel lehet zárni, így olyan, mint egy mózeskosár, és ajándékba ad hozzá esővédőt is! Iszonyat jó és nagyon boldog vagyok miatta. És szerintem a Pierre Carden kocsik nagyon jók. Most verebet lehetne fogatni velem. Ja és lehet tőlük bérelni légzésfigyelőt 1800 Ft/hónap. Szerintem az is megéri. Úgyse akarom fél évnél tovább használni. Aztán lehet inkább újat, veszek, mert ha jön a 2. baba akkor neki is fog kelleni. Ők az ac fajtát árulják, mert szerintük az a legmegbízhatóbb. Abból 7 éve még egy db-ot se vittek vissza, hogy hibás. Az álomvirágból, pedig már többet is és az volt a panasz hogy fél év alatt bekrepált...Szóval nem tom mi legyen, majd még meglátom. Megrendeljük lassan a szekrénysort a nappaliba, így ami most itt van, az majd megy a babaszobába. Szóval ennyivel kicsit könnyebb a helyzetem. Az ágyikó ugyi már megvan és az utazóágy is és a hálószobai kis rácsos ágy is és a babahordozó kocsiülés is és most már a babakocsi is, meglesz! Éjjen!. Ja és most szombaton megyünk 4D-re, úgyhogy semmi sem tudja elrontani a kedvemet. Max az, hogy lassan nekik kell állnom, főzni, mert nincs itthon kajcsi :-)Borsófőzelék lesz főtt tojással meg virslivel...Imádom.! De most annyira izgalomba vagyok, hogy nem tudom mi lesz belőle... :-)Most értem vissza a boltból megint, mert elszaladtam nem vártam holnapig és le is előlegeztem a kocsit. Nagyon várom már a szombatot, amikor elhozzuk! És utána meg irány a 4D. Ja és szintén szombaton a 4D után megyünk a keresztfiam 4. szülinapi bulijára... Nem tom mi a fenét vegyek neki. Ja és az ismerősöm is szombatra van kiírva szülni.... Szóval lesz izgalom elég. Bár ki tudja a baba, mikor jön. Lehet, ma lehet csak vasárnap...No mindegy a szombat jó zsufi lesz nekünk, de csupa jó dolog és izgalmas, így alig várom már!!!!

Tegnap voltam az anyatejes világnapon. Nagyon nagyon jól éreztem magamat. Ilyen jól rég nem szórakoztam. Kaptam csomó termékmintát ajándékba és fülmelegítő párnácskákat is a picurinak. Nyertem a tombolán egy orrszívót amit porszívóra lehet rögzíteni és egy 4D-ultrahangot. Nagyon nagyon boldog vagyok miatta, mert az előző felvétel úgysem sikerült valami fényesen. Jövő hét szombaton megyünk majd fél 1-re a XVIII. kerületbe. Remélem ez a felvétel már jobb minőségű lesz és a kisfiam is jól fog viselkedni és megmutatja majd mindenét szépen. Nagyon nagyon várom már. Akkor leszünk 28+1 naposak, tehát már egy gyönyörűen kifejlett kisfiút kell majd látnunk. Ma is szép idő van és nagyon jót aludtam az éjszaka. De azért remélem nem lesz nagyon meleg, mert nincs kedvem hozzá! Itthon nem túl jó a lakásban, mert nem tudok rendesen kereszthuzatot csinálni ameddig nincs meg a szúnyogháló a konyhaablakon, mert valahol van egy darázsfészek és állandóan bejön egy dög... Már egyenesen félek kinyitni az ablakot, nehogy betévedjen egy. Rakott krumplit csinálok ebédre...tuti felmelegszik a konyha is a sütőtől. Ma szerda van! Kicsit rendezkedek is a lakásban és átolvasom a tegnap szerzett újságokat, ha nem találok ki mást is magamnak.

3 napja, azaz pénteken megvolt a genetikai, uh a fiacskámról. Kissé szomorú vagyok, mert nem úgy sikerültek a felvételek, ahogyan én azt elgondoltam, de több mint a semmi! Csak egy képet kaptam, de az sem a legjobb. De a lényeg: A kisfiam 850g kb. De plusz mínusz 10 % eltérés lehetséges. Makk egészséges a drágám, jobb már nem is lehetne. Úgy néz ki, hogy rám fog hasonlítani. Legalábbis most olyan az orrocskája mint az enyém. Sokat nem láttunk az arcából, mert állandóan a lepény felé fordult és oda préselte be magát. Nem volt kíváncsi ránk, és úgy gondolta, mi se nézegessük már őt. hehe. Aranypofi. A dvd felvételen minden sokkal jobban látszik, csak valahogy még mindig nem tudok levadászni róla képeket, de majd igyekszem valahogy... Ja és előző nap volt a cukor terheléses vizsgálatom. A vér és a pisi eredményem is negatív. Totálisan egészséges kismami vagyok !

Szép napos reggelre virradtunk ma. Nem érzem túl jól magam most kora reggel és éjjel se voltam túl jól. Nem fáj semmim, csak az a nem vagyok jól érzés, van rajtam. De remélem, elmúlik. Tegnap előtt is így voltam, viszont tegnap remekül éreztem magam és kitakarítottam az egész lakást. A konyhaszekrénytől kezdve az ablakokig és a függönyökig mindent. Szóval jól el is fáradtam, de legalább majd nagy pocakkal nem kell ugyanezeket végigcsinálnom.

Tegnap előtt voltunk a dokinál és meglestük a kis kukacost. Most már 1000+1%, hogy kukacos, mert megvizsgáltuk még a zacsikat is.:-)A fej szélessége 55mm, a mellkas szélessége 54mm, és a combikája 41mm. A doki szerint egy nagyon szép egészséges és arányosan fejlődő kisfiú. Hát nagyon boldog vagyok. ÉS a kis drágám forgatta a fejét is, így nem lehetett róla túl jó képet csinálni. A doki már rá is szolt, hogy hé kiscsávó ne csináld már... nézz csak ide... :-) Annyira édes volt. Sokat beszélgettem is a dokival, hogy milyen lehetőségek vannak a korházban. Hát még nem tudom, hogy egyágyas vagy többágyas szobát válasszunk e. Egy tuti, ha apa bent lesz a szülésnél, akkor neki kötelező elvágni a köldökzsinórt. :)) Hehe, kíváncsi leszek rá. Hétfőn vettünk egy kiságyat is a maszatkának. Nagyon jó kombi pelenkázós ágy. Szinte vadonatúj kinézete van amit nem is csodálok, hisz csak 2 éves és egy baba ugye nem igazán teszi tönkre az ilyeneket. 25 000.- Ft volt. Ma csütörtök van, és úgy néz ki semmi dolgom néhány fénymásoláson és vásárolgatáson kívül. Egy kicsit akkor ma majd magammal foglalkozom.

Megérkeztünk tegnap este a nyaralásból. Csak ma jöttünk volna haza, de inkább este elindultunk, hogy ne reggel kelljen kapkodni. A pocaklakóm nagyon jól érzi magát. Már egyre többet mocorog. Igaz még csak halványan érzem, de azt legalább biztosan. Minden nap jelentkezik 2-3 alkalommal legalább. Egyik este, amikor a kezemet a pocakomra tettem, már a kezemmel is éreztem őt és apa is. Olyan édes volt. De akkor éppen háton feküdtem, és tv-t néztem. Biztos tetszett neki a műsor. Nagyon jól érzem magam, semmi rossz tünetem nincs, és boldog vagyok. Eddig még csak 2 kg-ot híztam a terhesség kezdete óta. Volt már 4-5 kg is, de lefogytam, és nagyon odafigyelek a táplálkozásra. Remélem 6kg-nál többet a végére, sem szedek majd fel.

Hát a tegnapi hancur nem volt semmi. Du. 16:50-től este 8:15-ig meg sem állt a pocakomban a kis drágaságom. Annyira édes volt. Mondtam is neki, hogy most már csicsikázzon, mert nagyon el fog fáradni. Azóta híre hamva sincs, szerintem jól bealudt. Nagyon furi érzés volt, de annyira boldoggá tett. Még apa is érezte, amikor hanyatt feküdtem, rátette a fülét a pocakomra, és amikor rúgott Tomi akkor apa hallotta odabentről... Édes volt. De inkább én ülve éreztem erősebben a mocorgást. Hanyatt fekve is éreztem, de kevésbé. Rajtam mostanság nincs nagy evési kényszer, sőt úgy kell magamba tukmálni valami kajcsit. De estére én is mindig megéhezem. Ma reggel lehet, csinálok magamnak reszelt főtt tojást, reszelt sárgarépával. Nyami nyami azt nagyon nagyon szeretem.

Tegnap sikerült eljutnom egy másik helyre uh-ra. Mindent rendben találtak a kisfiamnál, bár a nemét nem mutatta meg ott a doki néninek. De kaptam róla képet, így most már megint van egy, csak az a baj, hogy ez sem az igazi. De, majd ha elmegyünk a 4d-re ott már tuti lesz a dolog. A védőnéninél is voltunk és ő is mindent rendben talát nálunk. JúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúJJJJJj! Képzeljétek el ÉÉÉÉÉÉÉÉÉÉÉÉÉÉÉÉRRRRRRRRRRRRRRRRZZZZZZZZZZZEEEEEEEEEEEMMMMM MMMMMM a fiamat. El se hiszem. Most egy perccel ezelőtt kezdett el eszméletlenül rugdosni odabent. Még nem tom eldönteni, hogy jobboldalon az ideg ugrál e csak a pocakomban, vagy Tomika rugdos, de szerintem ez már őőőőőőőőőőő! Jéééééééééé, és abba se hagyja. Azóta is folyamatosan rúgkapál...........Olyan, mint valami pattogás odabentről. Nem egy vagy két rúgás, hanem most tart kb a 60. nál. Ez most tényleg az??????????????????? Éjjjjjjjjjjjjjjjjjen még mindig nem hagyta abba, most is folyamatosan... Ha lefekszem, hanyatt ha kihúzom magam, ha összegörnyedek, akkor is érzem. Pont olyan érzés, mint amikor egy ideg pattog valamelyik izületedben, amikor mozgatod. Vagy én nem is tudom. De fantasztikus érzés. Ez már tuti őnagysága. Én meg tegnapelőtt itt keseregtem, mint egy 5 éves kislány... Most lettem én is igazán nagyon nagyon boldog. Itt ülök a gép előtt, és folyamatosan érzem. Még most is és szünet nélkül nyomja a kicsi. Lehet éhes... De most olyan boldog vagyok, hogy nem is tudok másra gondolni. Apa nemsokára hazajön és elmondom neki a nagy hírt. Biztos ő is kiugrik majd a bugyijából!!!!!! És akkor sütök egy jó kis tojásrántottás és megetetem a picurimat. Ja délután a princes cd-met hallgattam. Végül is komolyzene nem? :-) Aztán ettem sok-sok meggyet. Lehet, ez tetszik neki annyira. A köldököm vonalában érzem talán egy picikét lejjebb és jobb oldalon. Ha kitapintom érzem is, hogy ott van az én kis drágaságom. Egyébként fejjel lefele fekszik ár 2 hónapja és a lábai, idefent vannak. Kis aranyos. Majd sokat állok fejen, hogy neki is jó legyen :-) Hihetetlen már több mint 10 perce tart...

Hát ma sem érzem még a baba mozgását. Pedig már nagyon szeretném, mert akkor tudatosulna bennem, hogy a kismanó a pocakomban van. Ma nekiláttam a hűtő takarításának... Nyaralás előtt rendbe szeretnék tenni mindent, hogy utána egy ragyogó lakás fogadjon itthon. Még nem tudom, hogy mikor tudok majd menni a másik uh-ra az Sztk-ba, de szerintem kérek beutalót a körzetitől, és holnap reggel elmegyek!!! Nem várok tovább a dokimra, mert abból nem lesz semmi! Tegnap csináltam pocakfotót. Felrakom... Igazából én azért is várom annyira a mocorgását a törpikémnek, mert csak akkor fog tudatosulni bennem, hogy babát várok. Addig NEM TUDOM ELHINNI! Amikor uh-ra megyek, akkor éppen elhiszem, de mire hazajövök olyan, mintha valaki másét néztem volna. Sokszor jut az is eszembe, hogy jó lenne már babát várni... És akkor bevillan, hogy hisz már terhes vagyok... Olyan szörnyű ez az érzés. Addig nem is igazán tudok vele beszélgetni meg semmi, mert agyilag nem fogtam még mindig fel!!! Sokan kérdeznek, meg beszélnek a terhességemről, de én olyankor mindig tikon elszégyelem magam, hogy mivan ha mégse vagyok terhes csak bebeszéltem mindenkinek... Olyan rossz ez így tényleg. Ha viszont már végre mocorogna, akkor bennem is tudatosulna, és akkor megnyugodnék. Nem türelmetlen vagyok, csak hitetlen. Tudom nem is olyan nagy idő, amit mi vártunk erre a babára, hisz másokhoz képest csak 1,5 év volt, de nekem éppen elég volt arra, hogy ne tudjam felfogni, hogy végre babás vagyok... Nem akarok panaszkodni, meg nem is akarok senkit se untatni magammal, de magam alatt vagyok.... Ezer bocs, ha túl sokat nyávogok, de kivagyok idegileg... Már próbáltam vele beszélgetni is, de olyankor is elszégyelem magam, hogy úr isten kivel beszélek én????????? Mások előtt nem is merek. Egész más lenne, ha már érezném, mert akkor tudnám!

No már meg is jöttem a dokibácsitól. Az AFP tökéletes, minden rendben a kis manócskámmal. A méretei tökéletesek, nem tudta pontosan megmérni, de kb. 20 cm. A kincsem picikét mozgolódott, de sajna még nem érzek belőle semmit. Ja és a legfontosabb. Terpeszben volt. A dokibácsi kinagyította és megnézte közelebbről a dolgokat és odahívott egy uh-s nénit aki szintén megnézte és mind a ketten azt mondták hogy fiúcska. Ott ágaskodott a szebbik fele a manócskának. Tehát a pocakomban van TOMIKA. Én édes kisfiam. Rakok fel képeket. Bár a dokibácsi nem tudott nyomtatni én azért lefotóztam a monitort. Remélem, azért látszik belőle valamit, mert nem túl jó minőségű a kép. Éppen háttal van rajta. Ja és a placentám hátsófali megtapadású és közel van a belső méhszájhoz, de nem éri el. Ez állítólag nem baj, de azért bennem egy kis aggodalmat kelt. Ajánlottak nekem egy 4d-uh-zó nőcit, akihez érdemes elmennem, ha majd akarok. A doki szerint ő látja azt, amit látni kell, mert ő a szakmájában a lehető legjobb, mert már több mint 10 éve uh-zik. Na majd a 24. hét körül megnézem…

Ma voltam AFP vizsgálaton. Két perc alatt végeztem. Levettek két kémcső vért és vittem nekik egy üveg pisikét. Állítólag hepatisis b vizsgálatot is végeznek. Remélem minden a legnagyobb rendben lesz. A 19. héten valamikor megyek majd megint uh-ra. Az egy nagy uh-lesz ami, az AFP-hez kötődik. Genetikai uh-nak is szokták nevezni. Arra megint a korházba kell mennem. Remélem olyan időpontot kapok, ami mindenkinek megfelelő lesz, nem kell kapkodni és nyugodtan minden porcikáját, végignézhetem a kisbabának. Ja és remélem, végre megmutatja nekünk, hogy mi is lapul a kis combikái között....

Ma voltam a dokibácsinál az AFP előtti vizsgálaton. Mindent rendben talált a kis manócskámnál. Végig aludta az uh-t. De amikor kértem a dokit, hogy csináljon még egyet, mert képet is akarok a babáról olyan nagyot rúgott a kisbaba, hogy vicces volt. És olyan édesen nyitogatta a kis száját, és itta a magzatvizet, hogy öröm volt nézni. Hát majd megzabáltam monitoron keresztül a kis manócskámat.... Ez volt az első vizsgálat a magánrendelőben. Jövőhéten megyek az AFP-re. Étgyomorra kell menni meg vinni pisit. Két ampulla vért vesznek majd le. Ja és hepatitis vizsgálatot is végeznek ugyanakkor. Aztán 19 hetesen megyek a genetikai uh-ra. Ott remélem már a neme is, kiderül a kis édibédikémnek.

Hú! Rég voltam itt nagyon. Hétfőn, vagyis 28-án voltunk 12 hetes ultrahangon, bár akkor voltam 12+3. A baba nagyon nagyon aranyos volt és sokat nőtt. 61 mm a kis drágám és több mint 2 cm, a fejszélessége. A tarkóredő 1,9 volt, ami megfelelő érték. Éppen szunyált a kis drága. Már tiszta emberke formája van. Apa is bejött és ő is látta. Bár mérges vagyok nagyon a dokira, mert olyan rossz időpontot adott, meg amikor több mint 30-an voltunk és alig 5 perc volt a babára, de nem szóltam akkor semmit, mert elaléltam az örömtől, hogy ismét láthattam a kismanót. De bepótolom, és legközelebb jól leszidom a dokibácsit...:-) Teljesen jól vagyok. Még mindig nincsenek tüneteim. A pocakom növekszik, bár nem tom hogy ez a puffadás e még vagy már a baba is látszik, de elvagyunk vele

Na elmentem ma a nődokihoz. Csinált egy, uh-t és képem is van már. 7+4 vagyok ma. A baba 11,4 mm. Hát ez nem semmi. Miután kijöttem a dokitól olyan éhes lettem, mint egy farkas. Azt mondta két hónapos a terhességem. Ill. a hétvégén lesz az. Mennem kell vizeletre, vérvételre, EKG-ra, fogászatra, háziorvoshoz, no meg persze a páromnak tüdőszűrőre. Bár ez utóbbit nem nagyon értem, de ha kell, hát elmegy. Ezen ne múljon. Ha megvan az összes lelet, akkor el kell mennem a védőnőhöz, és ő kitölti nekem a kiskönyvemet. Kíváncsi vagyok nagyon, hogy mikor kezd majd látszódni a pocakomon a kis maszatkám. Rakok fel képet róla. Nem tom mennyire lesz kivehető, de élőben látszik a két kis lába az egyik karja, meg a pici fejecskéje és rajta a két kis szemgödör. Annyira cuki. Már akkora, mint egy bab.

Még mindig beteg vagyok. Nem tom milyen gyógyszert szedjek be...Hm.. Hát nem tom ! Nekem a lelkemre kötötték, hogy nyugodtan használjam a bioparoxot mert, az nem szívódik fel csak helyileg hat. Se algopiryn se semmi mást nem szabad. Láz esetén csak a borogatás vagy a fokozatosan hidegvízzel dúsított zuhany lehetséges. Hát most már nem tom én se mitévő legyek! De megkérdeztem most más dokit is, és azt mondta a bioparoxot nyugodtan, használhatom. Utánanéztem a netes dokik válaszai között is, és ők azt írták, nem minden esetben igaz az, amit a betegtájékoztató ír, az csak túlzott elővigyázatosság Remélem, hamarosan jobban leszek. Bár a tegnapihoz képest már jobb, de még nem az igazi. Én a kolleganőimtől kaptam el. Mondtam nekik, hogy messzire kerüljenek el, de hiába. Nincsenek tekintettel rám. Ígyhát beteg lettem A puffadással vannak gondjaim. Soha nem vagyok éhes. Néha reggelente érzem azt, hogy egy egész tehenet meg bírnék enni, ha előttem lenne, de amikor nekilátok a 2. falat után úgy érzem, hogy tele vagyok. Nagyon keveset eszek és a hasam mégis hatalmas. Pedig azt hittem le fogok fogyni, ha így folytatom, de nem. Az ELEVIttől pedig olyan fekete a kakim hogy az csak, na. Bocsi, ha túl nyers vagyok. Ja és sokszor hasmenésem is van. Hát jól kezdődik ez a terhesség. Nem is gondolná az ember, hogy mennyi minden változik.... Ez az időjárás teljesen megkergült. Itt éppen szakad a hó ezerrel. Érzem is, mert megfájdult a fejem. Istenem még ez is ellenünk van. De hála az égnek már jobban vagyok csak a nózim tömött még. A bioparoxot most elfelejtem akkor egy időre. Csak két napig használtam és csodákat tett. De ha tényleg nem szabadna használni, akkor se ártana ekkora mennyiségben. Sokkal rosszabb lenne, ha még mindig görcsölne a torkom.....

Én most éppen egy 4 tojásból készült rántottát majszolok, nagyon is jóízűen. Napok óta erre vágytam. OHHHHHHHH!
Nagyon finom. Alig várom már a húsvétot a finom főtt füstölt sonkával meg a főtt tojással. Már nagyon kiéheztem rá. No de terhességi tünetem még mindig semmi. Már a cickó se fáj annyira, amikor megnyomom, de azért érzékeny. Kávéval nekem semmi bajom nincs, mert életembe soha nem kávéztam.

MOST ÉRTEM HAZA A DOKITÓL. MAJD MEGHALOK, ÚGY FÁJ A POCAKOM. ILLETVE NEM IS A POCAKOM HANEM A SZEMÉREM CSONTOM MEG A BAL LÁGYÉKOM. A DOKI SZERINT EZ NORMÁLIS MERT A MÉHEM TARTÓSZALAGJAI NYÚLNAK A MÉHEM NÖVEKEDÉSÉVEL EGYÜT. JA DE NE ERRŐL BESZÉLJEK MÁR MI?HÁT JÓ! A KISBABÁM PETEZSÁKBAN VAN, AMI 20 MM-ES ÉS A SZÍVHANGJA MÁR MÉRHETŐ HALLHATÓ. ÚR ISTEN EL SE HISZEM, DOBOG A KICSI SZIVE. KÉPET SAJNA NEM TUDOTT ADNI, MERT ELFOGYOTT A FOTÓPAPÍRJA, DE LELETEM AZ VAN

Ma éppen szabin vagyok itthon. Ha minden igaz ma vagyok 5hetes és 0 napos. A dokik szerint ma kezdődik el a szervképződés. Nagyon izgi a dolog. A rosszullétek még ma is messzire elkerülnek engem. Igaz esténként kissé ég a gyomrom, de elviselhető. A mensis fájdalmak, már elmúltak úgy néz ki. Annyira nem feszít a hasam.
Ma du. 1-kor keltem fel. Huh jó sokat aludtam. No nem baj a babának kellett az energia

A hasim még mindig fájdogál, de igyekszem nem erőltetni magam. A reggeli rosszulléteknek és az iszonyatos mellfeszüléseknek a nyomát se érzem. Semmi bajom nincs azon kívül, hogy éjszaka nem sokat alszok. Mindig legkésőbb hajnali 4-kor már ébren vagyok.

Ma csináltam meg a 4. tesztet és azon már igen szépen látszik a pozitív eredmény. Felhívtam a dokit, és 13-án megyek vizsgálatra. Tudom, hogy minden rendben van. A kisbabám már él!

Ma csináltam meg a 3. tesztemet. Hát mit ne mondjak erősebb sokkal, mint eddig, de még mindig nem az igazi a dolog. Viszont 1 hete úgy szurkál a hasam, mintha meg akarna jönni. De tudom nem fog, hisz a baba már bennem van

Már december óta pozitívan gondolkozok. Mindig arra gondolok, hogy idén kisbabám lesz és végre nagy pocakkal, fogok nyaralni, menni. Januárban elkezdtem hőmérőzni. Akkor legalább fogom látni, hogy van e peteérésem vagy nincs. És legalább már reggel tudni fogom, hogy délután megjön e vagy nem. Hát ma sajnos nagyon leesett a hőm és megjött ismét. Furcsa a dolog mert a 26. napra. Ilyen kevés időre még sose szokott. No nem baj. Most érzem először a mandulaműtét óta, hogy kezd regenerálódni a szervezetem. Végre nem hullik a hajam és jobb a közérzetem is. Talán ez valami jel arra, hogy babás leszek. Nem keseredtem el, hisz a pozitív gondolkodás lényege az, hogy ne tudjon semmilyen csalódás eltéríteni az igazi célomtól.