Tominak április 30-án felvágták a kis nyelvét. Annyira sajnáltam, de muszáj volt, mert később beszéd nehézségek lettek volna belőle. Csütörtökön bevittem a Délpestibe és az a doki csinálta meg neki, aki kivette a mandulámat. Tomika egész jól viselte, de utána nagyon nagyon nehezen lehetett csak megvigasztalni őt. Miután elaludt le se vettem magamról, had aludjon tovább és pihenje ki a megrázkódtatásokat. A drágám 2 óra alvás után felébredt és vidámabb volt, mint valaha. Az evéssel se voltak gondok :-) Úgy látszik engem jobban megviselt az egész, mint őt! Azóta szívja visszafele a nyálát és folyamatosan forgatja a nyelvecskéjét. Ha ezt előbb észreveszik és megcsinálják neki, talán még a mai napig tudna szopizni. Most már kár ezen rágódni. Egyébként aznap még gyerekorvost is váltottunk. A doki nénije az lett, aki régen az enyém is volt. Benne megbízok, és tudom, Tomi jó kezekben lesz. Gyorsan meg is vizsgálták. 8150 gramm és 69 cm volt pelenkástul :-) A cisztájára azt mondták nem vészes, és valószínű nem is kell vele tenni semmit!