Elég régen nem írtam de mindennek megvan a maga oka. Elég zűrösen indult az idei év és a közepe fele még zűrösebb lett. Egy embert elveszítettünk aki számunkra igen nagy jelentőséggel bírt, egy embert pedig más szempontból kell nélkülöznünk. ezáltal nekem sem volt túl sok kedvem ideülni és írogatni. No de ami késik az nem múlik, így most igyekszem pótolni a hiányosságokat.
Talán ott kezdeném, hogy Tomika május óta teljesen szobatiszta, csak éjjelente kell neki pelus. De ez engem egy cseppet sem zavar. Egyre ügyesebb és szófogadóbb, de csak akkor amikor nincs rajta az 5 perc. Olyankor viszont elviselhetetlen amiket művel. Ügyesen eszik egyedül, levetkőzik, felöltözik úgy ahogy, megcsinál bármit kérek tőle. Még mindig nagyon szereti a mesekönyveket és az autókat. Amikor csak tehetjük a levegőn vagyunk, mert nagyon élvezi a szabad teret. Sajnos ez a nyár nem éppen nyaralásra alkalmas nincs jó idő, de így is hasznosan tudjuk eltölteni a mindennapjainkat. Egyre több beszólása van amitől néha a falnak megyek. Példák: Elment Wc-re és beledobta a telefont a kagylóba. Én rohantam kiszedni mire ő: Anya most piros lesz a fejed? (mert látta egy rajzfilmben, hogy ha valaki ideges bevörösödik :-)) Aztán mondta neki a Mama hogy mennek Afrikába. azóta a drágám hajtogatja, hogy mikor megyünk Nagy Fikába? A fakanál nála Fanakál. Ő ügyes és okos nagyfiú ha szeretne valamit. Viszont ha én kérem akkor ő még kicsi és buta :-) Tudja hogy hívják őt és a szüleit, tudja hány éves és azt is hogy hol lakik. Tud számolni hibátlanul 18-ig. Szeret tornázni, főleg ugrálni páros lábon. Nappal egyedül alszik el de a legtöbbször este se kell mellébújni csak ha igényli. Szeret pancsolni és a kádban órákig eljátszani. Persze nem hagyom addig de ha tehetné ki se jönne onnan. Nagyon jól elvan bárkinél, nem annyira anyás, csak akkor ha valami baj történik vagy esetleg valamivel büszkélkedni szeretne. Szeret segíteni a házimunkában sőt mindenben. Állandóan segíteni szeretne. Ügyesen és szépen mos fogat. Igazi nagyfiú már! Ha kérdezik akkor ő senkit nem szeret, csak Anyát.
Szereted a Danit? Nem, mert folyton harapdál
Szereted Apát? Nem mert elment Németországba
Szereted Anyát? Igen nagyon szeretem és bújik is rögtön
Szereted a Mamát? Nem. Mamát majd később szeretem
Szereted a Hajnit. Nem mert nem szeretem
Szereted a Lindát és a Petit? Nem, mert hazamentek.
Bármit visszakérdezek, hogy mikor mi történt, mindent elmond, emlékszik rá és elmesél. sokat énekel és mondókázik egyedül amikor senki nem figyel éppen. Ha életlen észreveszi, hogy figyelik, elszégyenli magát és befejezi.
Danika: Hát mit is mondhatnék az én kis pufi-lufim-ról :-) Édes kerekedik, nő a súlya és a hossza is egyaránt. Nem mondhatni dagadtnak, inkább jó erős husinak! Elkezdett ő is dumálni. Egyre több szót mond és szinte mindent próbál kifejezni. Ha valamit nagyon akar azt el tudja magyarázni, ha mást nem pantomin művészként. Imád rohangálni, ugrálni, könyvet nézegetni, enni, fürdeni, labdázni.
Elég akaratos és erőszakos még mindig. Nagy fesztiválokat tud rendezni ha valami nem úgy történik ahogy elképzelte, vagy éppen nem is történik semmi. Igazából könnyű a figyelmét erről elvonni és hamar megbékél, csak ember legyen a talpán aki végighallgatja az ő műsorát. Igazán szeretetreméltó. Állandóan bújik, nagyon anyás. Nem válogat mindent megeszik, szót fogad és mindig rendet tart maga körül. összepakol. Bármit kérek tőle megcsinálja. Teljesen egyedül alszik el este és reggel is, soha egy percig sem igényli a simizést altatást. Utál hajat és fogat mosni :-)
A Tomit mindenben leutánozza és ha a Tomi csinál bármit, akkor neki is rögtön azt kell tennie. Nagyon szeretnek együtt játszani, és ha a Tomi épp nincs itthon ami nagyon ritka, akkor unatkozik látványosan. Képes a szoba közepén unalmába elaludni is.