Ismét eltelt egy hónap. Kicsi fiúnk cseperedik. Annyira, de annyira okos. Most alig várom, hogy nagyobb legyen és értelmesebb és beszéljen meg minden, de biztos lesz idő, amikor hiányozni fog ez a korszak és ismét babázni szeretnék. Bár ketten bőven elegek lesznek, azonban imádok terhes lenni és a szülést is ismét alig várom. Azt a csodálatos érzést átélni mindennél többet jelent!

Tomika egyre többször reagál a kéréseimre, persze csak a maga módján és azt is csak akkor, amikor kedve van hozzá. Tud gyiapacizni, csip-csip csókázni, lovacskaként csattogni a nyelvével, egyedül felmászni és szépen hátrafele lejönni a kanapéról. Már a lépéseket próbálja. Egyre többször elengedi, amit éppen fog és odatotyog ahhoz, amit kiszemelt magának. igaz pár lépés után elborul, de olyan sikerélménye van, hogy újra és újra megteszi. Ha fogom, 1 kezét szépen sétál velem. Mi több rohan, de a lábai még egymásba gabalyodnak. Felismeri a lámpát és azt mondja rá pa. Imádja a mamáját és papáját. Ha mondom, megyünk, oda akkor ujjong és azt hajtogatja ma-ma! Annyira édes!

Ádámka 1-2 alkalommal már adott magáról életjelet, de nagyon halványan. Azóta se éreztem semmit. Viszont séta közben úgy, mint Tomival keményedik a hasam. Voltunk a genetikai uh-n, de nem vártam ki a sorom hazajöttünk. Majd elmegyünk 4d-s uh-ra, és ott majd kapunk leletet. Addig meg nem érdekel semmi és senki sem!

Újra itt! Megvolt az AFP vizsgálat eredménye és nagyon alacsony értéket mutatott. Én persze nem pánikoltam be, mert tudom ez a vizsgálat egy nagy butaság és egyedül Magyarországon végzik. Ha 1 nappal előbb vagy később csinálják, akkor már más eredményt mutat, amitől sok kismama fél. Mivel én ezzel tisztában vagyok, meg azzal is, hogy nem tudják pontosan kiszámítani a fogamzás idejét így teljesen nyugodta maradtam. Sőt mondhatni még örülök is, mert így beutaltak egy potya genetikai vizsgálatra, ami teljesen ingyenes. Alig várom. Jövő hét kedden megyek a Bajcsy korházba J De ezt megelőzvén tegnapelőtt elmentem a Délpestibe is és megkukkoltam a picurkát. Kiderült mi lapul a lába között J Hát kis fütykös! Édesem. Annyira, de annyira boldog vagyok, hogy az leírhatatlan. Hamarosan karomban tarthatom a kis Ádámunkat is!

Tominak kijött a 7. foga is. Az éjszakáink mégis nyugtalanok még mindig. Hajnalig alszik, aztán elkezd nyöszörögni, forgolódni így nem nagyon piheni ki magát, de mi sem. Remélem, hamar túljutunk ezen az időszakon is. Tomi egyre többször és egyre ügyesebben próbál egyedül menni. Elengedi a kezünket és megindul. De mindig esés a vége. Nem sürgetem, majd ha megérik rá, akkor elindul. A kedvenc foglalatossága mostanában hogy a lámpákat nézi és mutogat rájuk. Mondja is, hogy az a lámpa. idézem: pa, pa Annyira édes!

Jól vagyunk mindannyian. A pici nemét még mindig nem tudjuk, mert majd csak 2 hét múlva megyek uh-ra, és jó esetben terpeszben lesz és megmutizza nekünk. Addig csak találgatni lehet, de nekem van egy olyan érzésem, hogy kislány, de nem mondanám tutira a dolgot. Tomi egyre csibészebb. A járókában már nem marad, meg rögtön visít, ha csak a közelébe viszem. Így pakolhatom utána az egész lakást. Ő meg előszeretettel csinál mindent, ami nem szabad. Vége a tiszta gyermekkor időszaknak is. Minden estére úgy néz ki, mint aki a bányában dolgozott. Már próbálgat egyedül állni, és egy kezét fogva sétálni. Nagyon kis ügyes. Ha kérdezek valamit tőle, hogy hol van és van, kedve akkor odamegy és megmutatja, illetve ha kérem, odaadja nekem. Tapsol, a szájával berreg, utánozza a halakat és persze már a szókincse az ó betűnél tart. A nyaraláskor a 2. emeleten laktunk és a drágám miatt napi 2x is megmásztam a lépcsőket négykézláb utána. Azóta itthon is felmászik, mindenhova ahova csak lehet. A Balcsit nagyon élvezte. Mind a vizet, mind a füves partot. Fáradtabban jöttem haza, mint amikor elmentem. Imádja a túrórúdit, a krémtúrót és minden mást is. Már 7. fogacskája jön és a 8. is útnak indult. Lassan tele lesz a szája foggal. Én meg mostanában sokat leszek egyedül, mert Krisztián megy Egerbe dolgozni és ott is alszik. Remélem, bírom majd a strapát.