Hú! Azt hiszem, most jön csak a neheze! Tomika tegnap nagyon rosszul viselkedett és én is teljesen kikészültem miatta! Egész nap húzta a lábát, mint akinek a pocija fáj és reggel 9-től, délután 4-ig folyamatosan keservesen sírt! Már nem tudtam neki mit kitalálni, de én próbáltam higgadt maradni, hogy ne legyen jobban ideges a kicsikém! Most vagy az volt az oka, hogy adtam neki infacol cseppeket, holott nem is hasfájós csupán néha fájdogál neki, vagy az hogy jött ez a fránya hidegfront, 80 km/ órás széllel és hóeséssel! Fogalmam sincs, de a tegnapi napot túlélni elég kimerítő volt. Estére már megnyugodott egy picikét és a pancsi után is evett és aludt! Éjjel sem volt vele gondom hála az égnek. Ma délelőtt volt még egy apró hisztike, de sikerült elringatnom és elaludt! Aztán kelt hamizni és most szintén visszaaludt! Remélem, túl vagyunk a tegnapi fájdalmon és többet nem lesz neki ilyen! Még a kezemben se maradt meg! Ott is csak sírt kiabált és karmolt! Szegénykémet már nagyon nagyon sajnáltam a végén! Apa pedig nem tudja elviselni ha sír Tomika! Egyszerűen ő nem tud nyugodt maradni. Szerintem fél és aggódik, hogy valami baj van vele! De mondtam neki, hogy igyekezzen higgadt maradni, mert Tominak se jó az ingerültség! Hát remélem ezek után sikerülni fog majd neki! Én pedig így ma fél kézzel csináltam meg a töltött paprikát ebédre, de azért nem lett olyan rossz! Most pedig megpróbálok a szülés óta először pogácsát sütni. Hátha megúszom úgy, hogy közben alszik a picuri és nem fog nagyon sírni, mert akkor apa a kezembe nyomja és pápá sütemény….

Úgy néz ki megtaláltuk a megoldást a sírásra! Jó nem kiabálom el, de egyelőre most bevált a dolog, remélem a jövőben is hasznosítani, tudom majd! Szóval 100 gramm az, amit már ez a pici ember benyakal egyszerre. Ha ennél kevesebbet eszik, akkor tuti nincs jól lakva és fél óra múlva már reklamálni fog. Így viszont addig mérem és etetem ameddig el nem éri a 100-at. Sajna picit lusti a drágám így van hogy 30 perc elég, de van, hogy kell egy óra. Utána büfiztetem a vállamon. Minimum 20 percet sétálok így vele ameddig tuti, nem mocorog a pocija miatt és utána nagyon óvatosan, leteszem szunyálni. És lássatok csodát úgy is maradt! Éjjen! Remélem ez lesz a kulcs hozzá. Hiába ő is csak férfiból van és szereti, ha tele a pocak és ringatva van a segge! Mi lesz itt később? De az egy biztos, hozzá is a gyomrán átvezet az út! Már napok óta göcsöltünk ez miatt. 4 napja napi 9x eszik a megszokott 8 helyett és éjjel is nyűgösködik 2 napja. Szerintem már többet akart enni és ezt így jelezte nekem. No de sebaj. Bár a ciciből nem mindig szív le annyit amennyi neki kell, pedig megvan benne az adag kipótolom tápszerrel és már durmolunk is. Remélem a következő váltást is észreveszem majd és nem 100 adok akkor majd neki hanem 120-at! Bár a legjobb lenne, ha nem kéne pótolni, ha csak a ciciből fogyasztana. Mindegy! Így is jó. A lényeg, hogy nyugodt kiegyensúlyozott babuci legyen és én is tudjak pihenni mellette egy picikét! Főleg éjjel. Nappal nincs rá olyan nagy igényem. A szomszéd néni tegnap meglepett minket egy nagy kosár szabolcsi almával. Olyan aranyosak. Nagyon szeretik Tomikát, mert a saját gyerekükre emlékezteti őket! Éjjen! Végre egy jó pont náluk! Tomika viszont most ébredt fel, mert pukiznia kellett. Bő egy órát aludt a drágám. Most kicsit megpacskoltam, de nem hiszem, hogy sokáig tart ez a fél alvás fél éber állapot nála. Ezért most be is fejezem. Ja még annyit, hogy már 4 kg. Ezt a súlyán rendesen érzem, amikor éppen cipelni kell! És mi lesz itt, még ha hízik?

Nincs időm a gép előtt lenni, mert ez a kis törpi minden időmet lefoglalja! Szépen gyarapszunk. 3 hét alatt hízott 1 kg-ot! Karácsonyra már kész hájcik leszünk! Nehéz nagyon így az első pár hét. Nem mondom, hogy jajj nagyon jól vagyunk, megy minden flottul. Éjjel tényleg szuper, mert max 2x kel enni és utána simán alszik tovább. Nem kell semmi ringatás meg hasonlóak! Szóval pihenni tudok! Viszont nappal nem alszik. Csak kézben van el! Ha leteszem, rögtön üvölt, mint akit gyilkolnak. Próbáltam már kengurut, babakocsit, hordozó kendőt… de egyik se jó neki! Még a wc-re menés is nagyon necces mellette! De alig várom már, hogy egy picit nagyobb legyen, és ha leteszem a kiságyba, akkor csöndesen elnézelődjön, és ne kiabáljon folyton. Nálunk nem úgy van, ahogy a nagykönyv írja. Nem eszik, meg alszik, hanem eszik, üvölt, üvölt, ringatva van, üvölt és eszik. Ez megy minden áldott nap már 4 hete, és én lassan begolyózok! De tudom, már nem kell sok, nincs sok hátra és lesz egy lélegzetvételnyi szabadidőm nappal is! Alig várom már!